Gyakorló Terem

Tárgy: Gyakorló Terem Szer. Május 05, 2010 2:44 pm

Ide mindig jöhetnek a diákok,ha egy kis gyakorlásra vágynak.Van amikor túl zsúfolt a helyiség,de sokszor találsz rá árván,s akkor zavartalanul végezheted el a varázslatokat,vagy harci mozdulatokat - amit épp gyakorolni szeretnél.

Tárgy: Re: Gyakorló Terem Vas. Dec. 05, 2010 12:58 pm

*Hangos csapódással nyílik a gyakorlóterem ajtaja, és egy középmagas, sötét hajú lány lép be rajta. Tartása egyenes, léptei határozottak. Tengerkék szemei keményen merednek az egyik előtte lévő bábura. Nem zárja be a terem ajtaját. Ilyesmivel nem foglalkozik. Ha valakit zavar, az majd arrébb megy, vagy esetleg befogja a fülét. Viszont ha Samarának akarna beszólni, abból több mint valószínű, hogy nem lenne kellemes baráti csevej. Mindenesetre ledobja magáról a hosszú, fekete köpenyt, mely alatt fekete, testhez simuló bőrnadrág és szintén bőrből készült mellény található, ami csak egy fekete top fölött van. Egy pillanatra elgondolkozik, majd csak felemeli jobb kezét, karját előre suhintja, mutatóujját a szerencsétlen bábura tartva és hangosan felkiált.*
- ARDOR! *Erős hangja végigszeli a szobát, ujjából vörös szikra pattan ki és egyenesen az embert formázó, éllételén bábu felé száguld. Annak mellkasán mély seb jelenik meg, pár másodperc múlva viszont úgy dől el akár egy marionett bábu.*
~ Hm... egész törhető.~ *Gondolja elégedetten magában a lány és fejében már kutat is a következő varázsige után.*

Tárgy: Re: Gyakorló Terem Vas. Dec. 05, 2010 1:22 pm

*Hangultalanul sétál a folyósokon mikor az távolból egy viszonylag hangos robbanás szerű hangot hall. Arra veszi az irányát amerről a zajt halottá . Odaérve benéz az ajtón és vajon kit lát? Hát persze, hogy Samarát. Elsősnek nem szólal meg helyette figyeli a lány, hogy mit csinál. Vállával a nyitott ajtónak az ajtófélfát támasztja. Egy ideig nézi majd megunja* - Már megint ki húzott fel? * Kérdi*

Tárgy: Re: Gyakorló Terem Vas. Dec. 05, 2010 1:29 pm

*Körbe-körbe járja a bábut, figyelembe sem veszi a közeledő lépteket... jobban mondva annyira el van foglalva tevékenységével, hogy nem is hallja. Már meg is van a következő varázslat, melyet gyakorolni akar. Úgy tűnik, hogy elég harcias a nefariusos leányzó. Épp ökölbe szorítja a kezét és emelné a bábu felé, ám hirtelen irányt vált. Kék szemei az ajtóban állóra villannak, ökölbe szorított kezével felé suhint, pont mintha be akarna verni nála egyet.*
- Ictum! *Hallatja a varázsigét, és ha Percynek nem elég jók a reflexei, bizony fájdalmas pár perc vár rá.*

Tárgy: Re: Gyakorló Terem Vas. Dec. 05, 2010 1:41 pm

-Hogy a jó.... * Mondaná de nincs ideje se mert ellökve magát az ajtótól elhajol a varázslat elöl. Földön landolva bevágja a kezét. Mérgesen kiált fel.* - Már megint mi ütött beléd. A franca is. * Nagy nehezen feltápászkodik de azéért a szemét nem veszi le a lányról mert még véletlenül még egyszer megpróbálkozik ezzel és felkészült akar lenni. Hát igen félti a bőrét mint a nyúl. Ha a tekintetével ölni lehetne akkor Samara már rég halott lenne. De mivel ez képtelenség a lány maximum egy jót röhög a fiún, hogy milyen ideges.* - Most ez mire volt jó?

Tárgy: Re: Gyakorló Terem Vas. Dec. 05, 2010 1:47 pm

*Samara teljes nyugalomban áll a terem közepén és karba tett kézzel néz le a földön fekvő fiúra. Arca teljesen érzelemmentes, ám végül mégis csak megjelenik szája szélén egy halvány kis gunyoros mosoly.*
- Csak kíváncsi voltam, hogy milyenek a reflexeid. *Mondja és pár lépéssel közelebb sétál a másikhoz. *
- Ugye tudod, hogy ha ezt rendes párbajban csináltad volna, már nem élnél? *Kérdi és ledugul a fiúhoz. Karjait térdeire helyezi.*
- De amúgy, egész jó voltál... egy kezdőhöz képest. *Fűzi még hozzá, csak úgy mellékesen és megveregeti a vállát, majd csak felegyenesedik. A világért sem segíteni a másiknak.*

Tárgy: Re: Gyakorló Terem Vas. Dec. 05, 2010 2:01 pm

-De jó! * Mondja a lánynak.* - Nem olyan biztos az. * Vég vissza a lánynak. Na jó talán némi igazság van benne, hogy meghalt volna, de ezt biztos nem mondja meg a lánynak.* - Az volt a mázlid, hogy nem számítottam rá, azért reagáltam így. * Kezd el magyarázni a lánynak. Majd hirtelen eszébe jut, hogy van dolga.* - Na jó mennem kell. Szia. Örülök , hogy majdnem megszívattál. * Ezzel elindul a kijárat felé majd eltűnik a folyosón.*

Tárgy: Re: Gyakorló Terem Vas. Dec. 05, 2010 3:13 pm

*Samara magában jót szórakozva figyeli iskolatársa mérgelődését. Arcáról eltűnik a halvány kis mosoly, és helyét a szemmel látható kárörvendés veszi át. *
- Aha. Ha te mondod... *Hangja gúnyos, egyértelmű, hogy egy pillanatig sem veszi komolyan a fiút. Unottan kezdi el csavargatni az egyik sötét hajfürtjét, amit egyébként soha máskor nem szokott. De most a hatás kedvéért még belefér. Úgy látszik a fiúnak ma sincs túl sok türelme a nefariusoshoz, így amint sikerül feltápászkodnia a földről, már el is tűnik. Samara csak megcsóválja a fejét és visszafordul a bábukhoz. Három perc alatt sikerül úgy kiborítania az embert, hogy az már többet nem bír vele egy légkörben lenni. Tökéletes... *
- Na drágaságom... milyen átkot szeretnél? *Néz mézesmázosan a műférfira és már emeli is karját... *

Vendég

*Épp, hogy elmúlt az éjjel közepe, amikor egy magányos árny surran le a lépcsőkön. Léptei nem is hallhatóak, puhán lépdel, akár egy macska. Kerüli az ablakokon besütő hold fényét, ám így is kísérteties árnyékot vet a falra. Kísérteties, nyúlánk árnyékot. Mintha egy lidérc járná szakadt köpönyegben a kastély folyosóit, ezernyi tekergőző kígyóval a feje búbján. Világos szemei, mint jelzőtüzek villognak az éjszakában.
Elizabeth az utóbbi időkben alig jár hálószobájában. Pusztán átöltözni megy be, s azonnal el is hagyja azt. A Halálhozók Tornyában tölti minden szabad percét, s minden éjszakáját. Néha alszik is, bár ez egyre kevésbé jellemző rá. Ha valaki egy azon időben ott tartózkodik vele, kedvesen elcseveg vele, de késő éjjel sem hajlandó távozni. Szomjazza a sötét torony magányát.
Lassan, megfontoltan kúszik lefelé a lépcsőkön. Tudja, hogy tilosban jár, s szinte már várja, hogy mikor zuhan egy nehéz kéz a vállára, mikor csattan fülében egy éles hang, mikor rémíti halálra egy torokköszörülés. A folyosó néptelen és csöndes.
~Már csak pár méter.~
Nem kapkodja el, tudja, hogy a sietség az osonás halála. Keze felhőfoszlányként úszik a fagyos éjszakai levegőben, s milliméterről-milliméterre nyomja le a kilincset, míg végül halkan kattan egy zár. Az út immáron nyitva áll előtte. Számítva arra, hogy a sarokvasak esetleg nyikoroghatnak, lassan és óvatosan tolja be az ajtót, de emiatt nem kell aggódnia. Nesztelenül lopakodik be, s csak miután bezárta maga mögött gyújt apró fényeket. Nem hagyatkozik a teremben található dolgokra, csakis a saját mágiájára.*
-Flamma. Flamma. Flamma... *Suttogja, ahogy körbejárja a termet.*
*Minden egyes varázsszó után kicsiny kék lángocska jelenik meg a kezében, amit azonnal le is rak a földre, így megvilágítva egy kicsiny területet. Összesen 52 apró lángot gyújt, s ezeket egyenletesen elosztva bevilágítja a termet sejtelmes kék fénnyel. A fényben szemei egészen megváltoznak. Halovány zöld színük éles sötétséget ölt magára, melyben az őrület perzselése ropja rideg táncát.
Nem véletlenül jött ebben az időpontban, erre a helyre. Egyetlen cél vezérli, és az a pusztítás. Nem a mágia gyakorlása, nem a harci modor tökéletesítése, csakis a pusztítás. Mély levegőt vesz, és előidézi minden gyötrő gondolatát, melytől meg akar szabadulni.
Az illúzió. Véres tetemek, kifordult belek, szétmarcangolt hús, halálsikolyok, eszeveszett üvöltések, villogó átkok, remegő, zokogó föld...*
-Ictum! *Sziszegi, s erőteljeset üt a levegőbe.*
*Ha élő célpontra támadott volna, az jó három-öt métert repül, ám a gyakorlóbábú csak derékban ketté törik. Elizabeth ajkát kéjes sziszegés hagyja el. Teljesen átadja magát saját kaotikus érzelmeinek. Vérgőzös amazonná válik, pusztító förgeteggé, mely elsöpör mindent. Sötétet, világosat, szépet, ocsmányat. Csak az üresség marad.*
-Ictum! Ictum! Ictum!
*Egészen addig csépeli a levegőt, míg a szerencsétlen bábúból csupán egy halom por és törmelék marad. Ám a feszültség nemhogy csökkenne, egyenesen nő benne. Megcsikordul foga, s a következő két gyakorlóbábút szinte rekord idő alatt csépeli felismerhetetlen masszává. Tombol benne a harag.
Tekintete a következő bábúra villan, s fejében újabb gondolatok szabadulnak el. Lenézés, megvetés, igazságtalanság, beképzeltség, alárendeltség, korlátok, bosszú...*
-Caedo!
*Ívelten rántja föl karját, s a gyakorlóbábút combközéptől hason át, nyakig felvágja. A tömőanyag úgy hullik belőle, akár a vér. Sötét zápor ez, melyben Elizabeth lelke úgy fürdik, akár a kristályos forrásban. Pontosan erre van most szüksége. Kiadni minden felgyülemlett fájdalmat és sérelmet. Kiismerni a sötétebbik énjét, és megtanulni irányítani, mielőtt éles harcba bonyolódna.*
-Caedo! Caedo! Caedo!
*Addig nyiszálja a bábokat, míg egy halom összeaszott zsák nem hever előtte, körbevéve csinos gyújtósforgács halmokkal. Lerogy a földre. Mágikus energiái messze nem végtelenek, a felkorbácsolt indulatok pedig tovább fárasztják. Zihál, mellkasa vad sámándob vonaglására emlékeztet. Már-már megnyugszik, amikor új kép rágja magát az agyába.
Sötét tengerként hullámzó haj, csillagtalan éjszakára emlékeztető sötét szemek, csikorgó, nem evilági hang, éles, megalázó szavak, kátrányszerűen csöpögő gyűlölet, elutasítás, savként maró gúny, halál...*
-Ardor! *Kiált fel, s ujjhegyéből vörös, lángoló csóva csap ki.*
*Soha életében nem használta még a varázslatot, csupán ikertestvére magyarázatai alapján hozta létre. A lángok, melyek a gyakorlóbábú mellkasába marnak, egészen megigézik a lányt. A táncoló fények, az éhes lángok, melyek lassan, falatonként pusztítják el a bábút, míg nem marad utána csak egy kupac hamu. Megbűvölten emeli a már így is használhatatlan bábú-roncsok felé ujját, s újra kimondja a bűvös igét.*
-Ardor!
*Leül, s gondolatait egészen beteríti a lángok kegyetlen marcangolása. Minden felperzselődik benne, mely eddig oly nagyon nyomasztotta. Ebben a lángoló katlanban, mely nyugtalanul ontja magából a hőt, s kísérteties táncot jelt a falakon, a feldúlt lány egyszerre megtalálja a lelki békéjét.
Egészen az utolsó parázs kihunyásáig mozdulatlanul figyel, majd feláll, a sarokba söpri a hamut, és elkezdi sorban kioltani kicsiny, jellegtelen, kék lángjait.*
-Caligo. Caligo. Caligo...
*Minden fény kihuny, s Elizabeth egy percre egyedül marad a sötétségben gondolataival. Csak a tűz. Azt látja mindenhol. Lassan, zajtalanul nyitja ki az ajtót, s akár egy kóbor lélek, suhan vissza a Halálhozók Tornyába.*

Vendég

*Ismét a Halálhozók Tornyából érkezik, bár most könnyed, nyugodt léptekkel. A legutóbbi éjszakai kiruccanása még mindig bizsergeti a lelkét. Megszegte az iskola szabályait, és azóta sem tűnt ez fel senkinek, vagy csupán nem törődnek vele. Nem érdekli túlzottam. Boldog, hogy végre egy kicsit ő állhat az árnyékok között. Persze ez nem azt jelenti, hogy ne szeretné, ha észrevennék.
Sietős léptekkel vág át a szinten, keze alatt könnyedén hajol meg a kilincs. Arcán mohó mosoly terül szét, ahogy belép, s szemei önkéntelenül abba a sarokba tévednek, ahová legutóbb a maréknyi hamut söpörte. Halkan felnevet, ujjait ropogtatja, s az előtte álló küldetésen töri a fejét. Ellenfele mozgó, harcoló lény lesz, nem pedig tehetetlen bábú.*
-Most mi legyen? *Mormolja.* -Kellene valaki, aki harcol velem...
*Töprengés közben leül a földre, s csak úgy bemelegítésképp, ülésből elkezdi csépelni az egyik bábot.*
-Ictum. *Mondja újra és újra unottan.*

Tárgy: Re: Gyakorló Terem Szer. Dec. 15, 2010 12:23 pm

*Határozott, monoton léptek... Egy sápadt lány közeledik a gyakorlóterem felé. Öltözéke egyszerű, sötét farmernadrág és fekete póló, mely kiemeli bőre fehérségét. Mikor az ajtó elé ér, füleit hangfoszlányok csapják meg, mind ezek ellenére habozás nélkül nyomja le a régi kilincset és lép be a terembe. Kék szemei, mint általában most is hidegen tapadnak az földön ülő lányra. Csak megáll az ajtóban, és vállát lazán annak félfájának döntve figyeli szaktársa cselekvését.*
- A Nefarius üdvöskéje. *Szólal meg váratlanul, hangja rekedtes, üresen cseng.* Nem úgy nézel ki, mint akit lekötne a gyakorlás... *Jegyzi meg, továbbra is a bejáratban állva.*

Vendég

*Macskásan ásít egyet, majd belealszik a monoton, egyoldalú küzdelembe, amikor nyílik az ajtó, és belép egy lány. Lazán megáll, és a lehető legszakértőbb szemmel ismeri fel, hogy a lány csaknem belehal az unalomba.*
-Szia. Elizabeth vagyok.
*Felpattan, nyújtózkodik egyet, és gyors pillantással végigméri a lányt. Valami hideg elegancia sugárzik belőle, hasonlatos ahhoz, ahogy Kate leírta...*
-Samara vagy, igaz? Jól látod, a bábok elleni "csata" csak annyira jelent számomra gyakorlást, mint sámánnak a kövekkel beszélgetés.
*Félelmetes ellenfél hírében áll, Elizabeth fejében egy tizedmásodperc erejéig feldereng a gondolat, hogy talán mégsem őt kellene kihívnia párbajra, de aztán a bagolymedvére gondol. Az sem lesz kedves, finom teremtés, sőt. Lágyan elmosolyodik.*
-Edzenél velem egy kicsit? Szeretnék tanulni és harcolni, de most, hogy az órák is sorozatosan maradnak el, és küldetésben sem bővelkedünk, nincs hol kibontakoznom. Unatkozom. *Közli tényszerűen.*

Tárgy: Re: Gyakorló Terem Szer. Dec. 15, 2010 12:54 pm

*A bemutatkozásra csak kimérten bólint, és úgy tűnik, neki már nem is szükséges a nevét hallatnia.*
- Nehéz úgy fejlődni, ha nincs ellenfél aki visszatámad.... gyakorolni lehet, de fejlődni nem. *Mondja, akár egy szakértő. Ám ő most csak egyszerű tényeket közöl. Laza mozdulattal ellöki magát a faltól, és közelebb lépked a lányhoz, miközben szemeit a helyiségen futtatja végig. Nem ez az első alkalom, hogy itt jár, viszont a bábuk kinézetéből ítélve, Elizabeth nem csak aludt amíg egyedül volt itt.*
- Mi történt? Meguntad a manó hajkurászást? *Fordul vissza a lány felé, arcán apró kis gúnyos mosollyal. Amit tudni kell a barna hajú nefariusosról, hogy őt az ilyesmi egyáltalán nem köti le. Max ha rossz kedve van, és idegességében megátkoz egy szemtelen manót. Ám a kis lények szerencséje, hogy ilyen még nem fordult elő, mert biztos, hogy nem úszták volna meg apró sérülésekkel... *
- Rendben. Akkor gyakorolunk. *Vált hirtelen hangnemet, arcáról eltűnik a gúnyos mosoly és helyét átveszi valamiféle nyugalommal keveredett komolyság.*
- Felkészültél? *Kérdi, ám amint ajkait elhagyja ez az egy szó keze már lendül is. Láthatatlan kardal suhint a szőkeség felé, és ha annak nem elég jók a reflexei vállán egy mélyebb vágás jelenik meg, melyből vér csordul ki. Egy teljesen egyszerű varázslat, amit egy mozdulattal helyre lehet hozni. Ám szükségét érezte a váratlan támadásnak, hogy tisztában legyen "ellenfele" reflexeivel.*

Vendég

-Saron megakadályozott abban, hogy elkapjam és kitekerjem a nyakát. Már érdektelenné vált számomra.
*A lány komolyságát látva elmosolyodik. Készen áll. Az első támadás cseppet sem éri váratlanul. Valójában arra számított, hogy a lány hátba fogja támadni az első adandó alkalommal, így már előre felkészült a védekezéssel. Bal kezével hirtelen lefejező mozdulatot tesz, s a fal visszaüti a varázslatot. E mozdulatot azonnal követi egy alsó irányú széles vágás, melyet hosszában, Samara combjaival egy vonalban indít útjának. Most valahogy nem érzi szükségét a varázslatok kimondásának, minden másodpercet kihasznál, hogy támadjon és védekezzen.
Szeme kiürül, a harc leköti minden figyelmét. Egész megváltozik tartása és viselkedése. Macskaszerű léptekkel hátrál, bízva saját falában és ügyességében. A meglepődés nyoma sem látszik arcán, fejében varázslatok pörögnek.*
-Ez egy jó nap lesz... *Mormolja az orra alatt.*

Tárgy: Re: Gyakorló Terem Szer. Dec. 15, 2010 1:20 pm

*Elizabet szépen kivédi a varázslatot, és már rögtön támadna is vissza. Egész ügyes ezt meg kell vallani, és mi nagyon fontos, előrelátó. Mindenesetre Samara kezével ovális alakot rajzol maga köré, miközben kimondja a megfelelő igét.*
- Scutum! *Hallatszik, és a lány laza mozdulattal védi ki a saját és ellenfele felé száguldó átkát, melyet elnyeli a maga elé felhúzott pillanatnyi pajzs. Nem habozik, tenyerét a lány lába felé szegezi, és erősen koncentrál... Keze le kezd forrón izzani, de még mielőtt saját magának fájdalmat okozna, egy lángcsóva kap bele Elizabeth nadrágjába, vagy szoknyájába, attól függ mit visel. Ezt talán már lehet hátbatámadásnak nevezni... *
- Kezd forrósodni a helyzet. *Mondja, miközben kaján vigyorral figyeli a másikat.*

Tárgy: Re: Gyakorló Terem Szer. Dec. 15, 2010 1:31 pm

* Ekkor hirtelen harsány hang hasít a levegőbe.*
-Seorsum Ictus!
*És a két lány úgy repül el a terem két vége felé,mintha egy hatalmas ember lökte volna szét őket középről.Szerencsére puha matracra esnek,így nem kell aggódnia a terembe belépő embernek,hogy esetleg bajuk esett.Csak vigyorogva,és kis tapsot lenyomva sétál a lányok felé a magas,és hihetetlenül jóképű Croxford.
Majd megáll,s elképzelhetetlenül kék szemekkel a párosra pillant.*
-Ennyire unatkoztok lányok?Azt hittem Te küldetésre készülsz Elizabeth.Csak nem arra gyakorolsz Samarával? *érdeklődik,miközben keresztbe font karral és keresztbe tette lábbal neki dől egy gyakorló bábunak.*

Vendég

~Szép!~
*Kiált fel magában mámorosan. Az első igaz harca, amit úgy vívhat, hogy az ellenfele nem kezeli márványszoborként. Igaz, tanították őt harcolni... nah persze! Az első zúzódás után édesanyja eltiltotta a harctól. "Belőled legfeljebb Visusos lehet, mást ne is próbálj elképzelni! A harc árt a szépségednek! Nem engedheted meg magadnak, hogy..." Édesanyja hangja elhal a fülében.*
-Már nem parancsolsz nekem! *Motyogja győzedelmesen.*
*A láng igencsak meglepi. Sőt! Megperzseli!*
-Ó te kis alattomos! *Nevet fel, de mondandóját látványosan a lángokhoz intézi.*
*Egyetlen mozdulattal letépi nadrágja szárát, s hagyja, hogy elégjen a földön. Nem törődik drága, márkás cuccaival, annál inkább ellenfelével. Lábában tompa lüktetést érez, ez szó szerint feltüzeli. Édesanyja tiltása ellenére titokban íjászkodott, ezt használja most föl, s tűzzel támad tűz ellen.*
-Ardor!
*Élesen kiált fel, s jobb kezével cikornyás mozdulatot tesz, mielőtt elengedi a varázslatot. Testéből hatalmas mennyiségű esszencia robban ki, s tart elemi erővel a lány felé, ám mindez csupán elterelés. Hadonászó keze takarásában baljával hirtelen vágó mozdulatot tesz, s a második átok az első árnyékában repül a lány hasfala felé.
A professzor feltűnése igencsak meglepi. Az átkokat már elengedte a levegőben, ez ellen nem tud tenni semmit. Puhán landol és érdeklődő tekintettel nézi, mi lesz az átkokkal. Még a végén tanulhat is valamit.*
-Igen, gyakorlunk. *Mondja tárgyilagosan.* -És Ön?

//El kell mennem a városba, de sietek vissza. Pár óra múlva remélem tudjuk folytatni.//

Tárgy: Re: Gyakorló Terem Szer. Dec. 15, 2010 1:48 pm

*Teljes nyugalommal figyeli, amint a lány nadrágja lángra kap. Bár szaktársa reakciója enyhe megilletődöttséget vált ki belőle. Hisz az a helyett, hogy vízzel oltaná el a varázslatot letépi magáról az égő nadrágot, ezzel megégetve magát. Ám ekkor hirtelen elemi erővel suhan hátra, mintha valaki óriási erővel mellkasánál fogva meglökte volna. Nyikkanva esik le a matracra, majd néz fel a tanárra. Szemei megvillannak.*
- ARDOR TUEOR! *Mindenesetre még van annyi lélekjelenléte és reflexei is egész jók, hogy ki tudja védeni a felé száguldó varázslatot. Kezével feje felett egy kört ír le, ami elnyeli a vörös szikrát.*
- Elnézést Tanár Úr, de épp útban van... *Mondja miközben felpattan a földről és már emelné is a kezét, mikor nem várt átkot kap. Reflexszerűen kap hasfalához és hajlik be. Kezeit lassan maga elé emeli... hosszú, hófehér ujjairól folyik a vér, mely vörös színével erős kontrasztban van sápadt bőrével. Szemei sötéten villannak meg... Talán mégsem volt olyan jó ötlet ez a párbaj? *
- Ligavi. *Leheli, és gyorsan bekötözi hasát. A vér látványa láthatóan nincs jó hatással rá. Aki tisztában van a lány kilétével, annak ez nem meglepő... csak egy gond van. Samaráról két személyen kívül senki nem tud semmit...*

Tárgy: Re: Gyakorló Terem Szer. Dec. 15, 2010 2:02 pm

*Croxford nem válaszol semmit Samara megjegyzésére,csak áll ott tovább ahol eddig volt,és mikor a lány a földre hanyatlik,akkor sem mozdul,csak megcsóválja a fejét.*
-Lányok lányok lányok.... mindketten túlzottan nyerni akartok.Nem tudjátok feladni.Ez sose vezet jóhoz... még itt sem,nem,hogy éles harcban. *sóhajt fel,majd elindul Samara felé.*
-Én épp csak erre jártam,és hallottam a hangokat.Gondoltam benézek ki virgonckodik itt még ilyenkor is. *válaszol közben Liznek s gyengéden megfogja Samarát a karjánál fogva,és egy pillanat alatt talpra állítja.Kezét a vérző sebhely felé teszi,majd elmotyog valamit,mire az szinte azonnal össze forr.Eztán megköszörüli a torkát,és Samarától pár lépésre,hogy Liztől se legyen túl messze ismét megszólal.*
-Amivel ellöktelek titeket,az a Seorsum Ictus volt.Általában tanárok használják fiúk esetében,ha azok verekedni kezdenek. *mondja apró mosollyal arcán.*-Ez afféle szétválasztó varázslat.A kezeteket úgy mozgassátok közben,mintha széttolnátok valamit két oldalra.Nem túl ütős,de hasznos.Mint az Immunda.Az összegubancoló bűbáj.Az ellenfél lába összeakad tőle,és elhasal.Miközben kimondjátok,tegyétek keresztbe az ujjatokat.Egyszer próbáljátok ki azt is.Nincsenek benne a tananyagba,de nem rossz ha ezt is tudjátok.Néha olvasgassatok a könyvtárban.Könnyebb ezekkel gyakorolni,mint érbe vágó átkokat szórni egymásra.* kacsint a két lányra,majd meg is fordul,és elindul a kijárat felé,de az ajtóban még vissza fordul,de ekkor már nem mosolyog.Arca komor,s amikor megszólal,hangja is olyan komoly mint a mondandója.*
-Ne feledjétek... az sosem lesz győztes,aki nem tanul meg veszíteni.
*A következő pillanatban pedig el tűnik a teremből.*

// gondoltam kaptok tőlem két varázsigét meg egy bölcsességet Razz

//

Vendég

*A puha megérkezés és a sikeres kettős támadás nagyon mulattatja. Élesen, csengőn felkacag, és kihívóan néz Samara szemébe. Egészen addig a pillanatig, amikor meglátja, hogy elsötétülnek szemei. Ismeri ezt a reakciót, ismeri ezt a tekintetet. Hisz mennyiszer látta ezt már közvetlen közelről. Ajkára fagy nevetése.*
~Oh, szegény lány... Persze ő jobban kezeli, mint Emett. Vajon neki mi lehet a története?~
*Felpattan, s elkapja tekintetét a lánytól. Nem akarja, hogy kellemetlenül érezze magát a bámulás miatt, így szemeit a professzorra emeli. Feszültem hallgatja a szavakat, bólint minden egyes új információra, és memorizálja a varázslatokat, mozdulataikkal együtt. Ugyan így felidézi Samara varázslatait, s azokat is elraktározza. Úgy szívja magába a hőn áhított tudást, akár egy szivacs. A bölcsességre elhúzza a száját.*
-Egyes esetekben a csata elvesztése a halállal egyenlő. *Morogja maga elé.* -Samara, köszönöm az edzést. Holnap folytatjuk?
*A sebet nem említi meg, nem akarja, hogy a lány visszagondoljon a vérre, a professzor pedig tökéletesen gyógyította meg, így fölösleges lenne szót pazarolni rá. Leül a földre és megnézi nadrágja elszenesedett szárát, s megperzselődött bőrét.*
-Vicces. *Mondja csak úgy maga elé, de Samarának is címezve.* -Fogalmam sincs hogyan kell vizet teremteni. A seb jó emlékeztető lesz arra, hogy többet és többet kell tanulnom, olyat is, ami első pillanatban sokadrangúnak tűnik.

Tárgy: Re: Gyakorló Terem Szer. Dec. 15, 2010 7:53 pm

*Összeszorított ajkakkal tűri, hogy a tanár meggyógyítsa vérző sebét. Soha az éltben nem szerette, ha segítenek neki. Az azt jelenti, hogy ő maga valamire képtelen, és emiatt segítségre szorul. Nem, ő ebből nem kér... Ennek ellenére mióta az iskolában van, ez a második alkalom, hogy egy tanárnak köszönheti épségét... vagy ebben a pillanatban inkább Elizbeth köszönhetné neki testi épségét? Nem tudni pontosan, de annak ha a lányból még több vér foly, nem lettek volna szép következményei. Mindkettejükre nézve. Mikor kész a gyógyítás lepillant magára, és bőrét óvatosan megérinti a szakadt felsőn keresztül. Hálás pillantást küld a férfi felé, ám nem mond semmit. Már az is nagy szám Samarától, hogy elfogadta a segítséget. Az új varázslatok hallatára csak aprót biccent, nem fűz hozzá kommentárt.*
- Ha te mondod... *Szólal meg végül gúnyosan, amint a tanár kilép a teremből. Immár ismét tengerkék szemeit szaktársára emeli, és tűnődve néz rá. Némán figyeli annak rezdüléseit, hallgatja amit mond. Majd csak kezét maga elé nyújtja és tenyerét elhúzza az előtte lévő nadrágfoszlányon. Mire egy pillanat múlva a földön heverő anyag, már tocsog a vízben. Ezzel felvilágosítva a másik lányt, hogy mit is kellet volna tegyen. Kezét visszaejti maga mellé, majd csak hátat fordít a lánynak és kijárat felé lépdel. De még mielőtt kinyitná a folyosóra megtorpan. Fejét oldalra fordítja és ennyit mondd. Hangja hűvös, érzelem mentes.*
- Köszönöm az edzést. Holnap ugyan itt. *És azzal már ki is lép a teremből, az ajtót tárva nyitva hagyva maga után....*

Tárgy: Re: Gyakorló Terem Vas. Jan. 02, 2011 5:21 pm

*Érdeklődve lép a terembe, már várja, hogy testvére végre bemutassa neki a varázslatokat, amiket megtanult. Azt se bánja, ha a demonstráció épp rajta történik, elvégre mindent meg kell tapasztalni egyszer.
Szórakozottan sétál a fal mellett, de hallja a mögötte jövő Liz lépteit visszhangozni a falak között.*
- Na mivel kezdünk?
*Kérdi mosolyogva, szembefordulva ikertestvérével.*

Vendég

*Kivételesen nem a Halálhozók Tornyából érkezik, ami megmosolyogtatja. Isteni szépségű arcát ikertestvérére szegezi, aki alig különbözik tőle. Elmosolyodik. Végre vele is megvívhat, ő, aki megvívott már a rettegett Samarával, aki közvetlen közelről kirobbantotta a bagolymedve szemeit. Nem fog finomkodni ikertestvérével sem. Vagy mégis? Ki tudja.*
-Kezdjünk egy kis bemelegítéssel. *Mondja csilingelő csengettyűkhöz hasonlatos hangján.* -Menj oda, a terem végébe.
*Amint ikertestvére hátat fordít neki, suhint egyet a levegőbe, s ki sem mondja a varázsszót, a puszta akarata létrehozza az ictumot. Ha a lány nem elég szemfüles, és bízik eléggé testvérében, igen erős ütést érezhet a hátában, s jó két métert repülhet. Talán ez megtanítja arra, hogy az ellenfél ravasz és kíméletlen.*

Tárgy: Re: Gyakorló Terem Vas. Jan. 02, 2011 5:46 pm

*Mivel nincs oka rá, hogy ne bízzon a lányban, elég nagyot esik, és csúszik a padlón. Fel sem áll, már röhögni kezd.*
- Ha magad akarsz odaküldeni, ne végezz félmunkát!
~ Megváltozott. Mindegy. Nem félek tőle. Még mindig az ikertestvérem.
*Feltápászkodik, és rögtön rájön a hátrányára. Messze van, szem előtt, és az első támadás sem az övé volt. Ráadásul nem is tud olyan sok támadó varázslatot.*
~ Amint kinyitom a szám, ő már újra támad, de mindegy, azért feladni nem fogom.
- Murus! Ictum!
*A mágikus fal repül előre, de ha nem is találja el Liz-t, legalább egy darabig fedezéket nyújt.*

Vendég

*Együtt nevet ikertestvérével. Örül, hogy nem csinált ügyet a hátbatámadásból, sem az aljasságból, ez azt jelenti, hogy komolyan veszi a csatát. És ha komoly csata, akkor rá mindig lehet számítani. Az ictum útjából egyszerűen ellép, a támadás túl nyilvánvaló, és teljesen szemből jön, elkerülni nem egy nagy dolog. Gyors szökkenése után kitartja jobb kezét, s egy félköríves mozdulatot tesz.*
-Ardor!
*Sziszegi közben, s kezéből lángcsóva csap ki. Pontosabban láng folyó, mely a félkörív nyomán lángoló fallá olvad össze. Cartinát bekeríti a tűz, s bár pajzsa egyenlőre megvédi, az ideje fogy. Hogy segítsen testvérének, hangosan számol visszafelé.*
-42. 41. 40...

» Előadó Terem
» Bájitaltan terem
» Pengemágia terem
» Lakoma Terem
» Kollégium Terem