Igazgatói Iroda

Ha az igazgatónő hívat akkor idáig kell felmásznod,ebben a széles toronyba,hogy az irodájába érj.De vigyázz!
Az igazgatónő legtöbbször csak akkor hívat valakit,ha annak vaj van a fején.Ezért ne akarj ide feljutni!

*Seanachaid éppen az íróasztalától készül felállni,hogy miután a szükséges papírokat megcsinálta,végre nyugovóra térjen.
Összehúzza fekete köntösét,és épp az olajlámpához lép,hogy eloltsa amikor valaki hirtelen kopog az igazgatói iroda ajtaján.
Felvont szemöldökkel néz az ajtó felé,majd kisvártatva megszólal szokásos lágy,nyugodt hangján.*
-Tessék!
*Nyílik az ajtó,s a Visus szakvezetője jelenik meg benne.Sea összébb húzza a köntösét,és úgy néz a férfira amikor az odasétál az asztalához.*
-Jó estét Wimador professzor. *köszön a férfinek.*-Miben segíthetek ilyen késői órán?
*Meghallgatja a férfit,majd sóhajtva támaszkodik meg székének támláján.*
-Tudja mennyi az idő? *kérdezi meg végül.*-Úgy vélem az ilyen dolgokat nem ilyenkor szokás megvitatni.Miért volt ez most annyira fontos önnek? *érdeklődik a szigorú tekintetű boszorkány.*

// Fagyunk //

//Olvad//

*A professzor lenéz, majd felhajtja a fejét

-Elnézését kérem asszonyom, de ezt a kérdést haladéktalanul tisztáznom kellett, elnézést a zavarásért, további szép estét jó éjszakát önnek!
-Viszont Látásra!

*Megfordul majd elhagyja az irodát

*Robert lép fel ide, hamarabb itt lenne, de még sok más dolga is volt, ezért csak most tudja idehozni a tanmenetet, mivel már elég késő van, ezért csak leteszi az ajtó elé, és elmegy, holnap reggel, úgyis megtalálja az igazgatónő a tanmenetet és biztos, hogy fogja tudni, hogy ő adta neki.*

*Mérgesen közeledik az igazgatói iroda felé. A mai napon egy fekete pulóver, alatta fehér póló, fekete farmer és fehér cipőben van. A tanárral most nem lenne jó találkozni, hisz nagyon dühös. Megáll az ajtó előtt és bekopog. Arra vár, hogy behívja őt az iskola vezetője.*

* Ney'marath igazgatónő éppen gondterhelt tekintettel nézegeti az előtte felgyülemlett papírhalmokat,amikor kopognak az ajtaján.
A fal mellett álló,hatalmas ingaórára pillant,ami épp most kezd el mélyen kongani,jelezve,hogy este 8 óra.
Jellemző... mindig ilyen későn keresik... nem gondolnak arra,hogy neki ilyenkor van csak igazán sok dolga?
Fel kel az asztaltól,s suhogó,fekete köpennyel az ajtóhoz siet,majd lenyomja a kilincset,és kitárja azt.
Robert.Ő még nem is látogatta meg itt,ezért igencsak meglepetten pillant rá.*
-Ó,jó estét Saron professzor. * köszönti.Látja rajta,hogy eléggé felpaprikázott a hangulata.*-Valami baj van talán? *kérdezi,majd mivel úgy érzi,hogy lehetséges,hogy ez nem két peres beszélgetés lesz,inkább eláll az ajtóból,hogy a férfi be tudjon lépni az igazgatói irodába.*

*Seanachaid meglepetten pislogva nézi amint a tanár berobban az irodájába,majd még szinte be sem zárta az ajtót,máris dühösen hozzákezd a mondandójához.
A nő lassan követi,és figyelmesen hallgatja miközben Robert arra próbál rávilágítani,nem kevés szóval összegezve,hogy a diákok nem járnak órára.
Szép lassan sétál el a tanár mellett,majd az asztal másik oldalán leül az igazgatói székbe,majd arrébb tolja az irathalmokat,hogy láthassa a professzort.
Mikor aztán úgy látszik Robert befejezte a mondandóját,egy kézlegyintéssel odavarázsol egy kényelmes karosszéket a professzor mellé,és int neki,hogy foglaljon helyet.*
-Kérlek Robert,csillapodj. *mondja neki nyugodt,bizalomgerjesztő hangon,majd kedvesen elmosolyodik,és megvárja,hogy a tanár leüljön,aztán folytatja csak.*
-Értesültem róla,hogy az elsőévesek gyakorta kihagyják az órákat.Emeryl és Croxford professzor is megfordult már nálam,pedig Electra a türelem netovábbja,Alec pedig nem szokott panaszkodni.Tudom,hogy Te az egyik legjobb tanárunk vagy,és az idén is ott lóg a levegőben az Év Legjobb Bájital Mestere cím,és lám,most Te is itt ülsz.Ez ellen nem tudok mit tenni Robert. *kulcsolja össze a kezeit,és ugyanolyan nyugodt és kedves marad.*
-Megbuktathatjuk őket,ha nem térnek észhez eléggé,de a vizsgát egyébként is csak úgy tudják letenni ha tanulnak.És hamar rá fognak jönni,hogy ez nem egy átlagos gimnázium.Itt nem csak tanulgatnak,és nem csak lebzselhetnek,ha nem járnak órákra,akkor otthagyhatják a fogukat.Hamarosan lesz a Pensum is amin kötelező mindenkinek megjelennie.Mint tudod több napos is lehet egy ilyen küldetés,és ekkor majd alaposan meg fogják tanulni,hogy tudás hiányában mennyit veszthetnek.Robert,Téged nagyon szeretnek a diákok,ezt Te is észrevehetted.De nézd csak Alec,hogy csinálta!Őt is nagyon szeretik,de az előző óráján senki nem jelent meg,és az azt követőn bedobta őket a mély vízbe,és megízleltette velük,hogy milyen amikor egy szörnyeteg előtt állnak,és csak magukra számíthatnak.Lehet,hogy neked is ilyet kellene tenned.Tudod ők még nem értik ennek az egésznek a lényegét.Azt hiszik,hogy nagyszerű dolog ilyen képességekkel rendelkezni,de meg kell velük értetnünk,hogy ez nem csak mókázás,hanem életre halálra szól.

* Seanachaid ismét elmosolyodik.*
-Tudom,hogy szereted a diákokat,és ők is szeretnek Téged Robert.De miért nem viszed ki őket terepre?Ha jól tudom a következő órád anyaga a gyógyfőzeteken alapul.Megmutathatnád nekik,hogy mennyit is ér,ha van kéznél egy jó kis gyógyfőzet.Tudok neked ajánlani egy kis erdei részt a környéken,ahol pár csintalan kobold ütött tanyát.Amilyen kicsik,olyan alattomosak,és az őrületbe kergetnék a diákokat.Nem halálos ellenfelek,de jócskán okozhatnak sérüléseket.De ez csak egy ötlet volt. *kacsint a férfire.*
-A főzet feladása házifeladatként pedig szerintem roppant jó ötlet volt,s lehet,hogy még nem érkeztek házi dolgozatok de biztosra veszem,hogy érkezni fognak,ne vedd a szívedre. * áll fel a székből,majd lassan az ajtóhoz sétál.*
-És ne aggódj,nem hiszem,hogy Croxford órája után meg mernék tenni,hogy kihagynak valamilyen másik órát. * áll meg az ajtó mellett.*-Van még valami kérdésed,vagy problémád?Mert nem szeretnék illetlen lenni,de mint látod,az a halom irat ott az asztalon mind rám vár.És egy ilyesfajta randevút sajnos nem lehet elhalasztani.

*Ney'marath még szélesebb mosolyt ereszt a férfi felé,mikor látja,hogy érdekli az ötlete.*
-A Sziklás Fenyvesben van.A Nagy Emelkedő előtt.Manómezsgyének hívjuk csak itt az iskolában.Épp a kis rosszaságok miatt. *mondja kedvesen,majd biccent a férfi felé.*
-Ne aggódj annyit kedves Robert,csak élvezd a munkádat! * mondja végül a férfinak.*-És ha gondolod kérd ki Croxford tanácsát,ő tudja mikor mivel jó bosszantani a diákokat,ha azok engedetlenek.És nyugodtan keress fel bármikor!Neked is jó éjszakát Robert!
* Elköszön a férfitól,majd mikor az már kilépett a szobából,és elindult a saját rezidenciája felé,ő visszatér az asztalhoz,és folytatja a sok papírmunkát,amivel minden bizonnyal még hajnalig bajlódni fog.*

*S nem is kell sokáig várnia a nőnek!
Az ajtó hamarosan kitárul,s Seanachaid széles mosollyal pillant régen látott barátjára.*
-Beluramor! *mondja kitörő örömmel,s nem foglalkozván vele,hogy mik lehetnek a következményei,átöleli a nőt.Bár tudja,hogy ez kockázatos,és tisztában van mindennel,mégsem tudja kihagyni ezt a fajta értinkezést.Ám gyorsan el is lép az új szakvezetőtől.*
-Ne haragudj.Érzelgőssé váltam kissé.A korral jár. *mosolyog kedvesen a nőre,majd eláll az útból,hogy beengedje.*
-Gyere,kerülj beljebb!Ha minden igaz lesz még egy vacsora bendégünk,de ez majd kiderül.
*Amint a nő belépett a rezidenciára Seanachaid bezárja az ajtót,majd beljebb invitálja a nőt.Az igazgatói iroda sokszínűsége tárul a szemük elé.Zümmögő,ketyegő tárgyak,gőzgépek,kalickákba zárt különös madarak,a plafonról lelógó csont,és papír díszek,a falakon ülű pajzsok,címerek,zászlók,melyekből az egyiknek megpezselődött a sarka ( még egy csatából fenn maradt emlékként ),valamint a régmúlt igazgatók mozgó festményei.
Ám a nő nem áll meg itt,hanem áthaladva a nagy irodán egy felfelé vezető,kanyargós lépcsőhöz sétál,s felmutat.*
-Csak utánad drágám. *mondja a nőnek.
A márvány lépcsőn felhaladva az arany korlát mentén egy szép,mahagóni ajtón át a vöröses arany árnyalatokban úszó,nagy nappaliba érnek,amely felülmúlja az iroda pompáját,csupán kevesebb a furcsaság.
A nappaliban lévő kényelmes kárpit előtt egy piciny fenyőasztalon gőzölgő tea,s már finom illatok terjjengenek mindenütt.*
-Van számodra is egy meglepetésem a vacsorát illetően. *teszi még hozzá a nő,miközben belépnek a tényleges lakosztályba.Ám ekkor ismét kopogás hallatszik,s Sea bocsánatot kérve lesiet az ajtóhoz,s széles mosollyal köszönti az ott talált férfit.*
-Áh,Grey professzor!Jöjjön csak! *hívja be a férfit is,s őt is felinvitálja a lakosztályába.*

// nagyon szar a net,a hsz írás közben is vagy 3szor kilépett.... meg most más jön a géphez,addig írj,sietek vissza ahogy tudok,é remélem lesz net... :S //

* Seana - régen hívták már így - kíváncsian veszi el a kis csomagot a nőtől miközben szórakozottan,mint egy karácsonyi ajándékát bontogató kisgyerek,válaszol a nő kérdésére.*
-Ááá,csak az új tanár. *mondja,majd sejtelmes mosollyal arcán felpillant a már félig kibontott csomagtól.*-Mármint rajtad kívül szakvezető professzor. *mondja viccelődve egy kicsit.Tudja,hogy ha bár barátnője sosem volt afféle diákcentrikus,jobbat nem is találhatott volna nála.Meglepte,hogy Belur elfogadta az ajánlatot,és nagyon örült,hogy maga mellett tudhatja a nőt.Főleg egy ilyen vészterhesen közelgő jövőben.
Igaz,különös barátság volt az ővék.Hiszen amikor Belur világra jött,Seana már elmúlt háromszáz éves is.Mégis a két nő valahogy akarva akaratlan is összekovácsolódott,és amikor Sea magába nézett,az élete során oly sok megismert ember közül Belur és Phil volt az a két ember,aki a legközelebb állt hozzá.
Kinyitja végre az ajándékot,s a finom és mókás sütemény láttán elneveti magát.*
-Ó,Istenem,Belur!Annyira köszönöm! *mondja meghatottan,majd gyorsan egy polchoz lép,és leemel onnan egy kisebb csomagot.*
-Ezt pedig Te kapod tőlem! *mondja át nyújtva a nőnek.S a díszes ezüst-kék csomagoló papír rejtekében egy pár,gyönyörű,hálós fekete kesztyű található,amely éppen megfelelő arra,hogy a nő úgy érintkezhessen benne bárkivel,mintha tényleg a bőrét érintené.*
-Boldog Karácsonyt!
*Eztán érkezik a kopogást,és a nő máris lent van a férfinál,majd a gyors szobába sétálás után már ott vannak mind a hárman,s Seana széles mosollyal szorongatja meg a jóképű férfi kezét.*
-El sem tudom mondani,hogy mennyire örülök neki,hogy elvállalta az állást Mr.Benjamin! *mondja büszkén a férfinak,majd Belur felé fordul.*
-Belur,az illető úr Benjamin Grey,a Mentálmágia professzorunk!Ifjú,de roppant tehetséges,és máris Aranyfokozatú Illúziókeltő,ami bizony már több tucat évtized után is szinte elérhetetlen fokozat! *dícséri a férfit,majd Benjaminnak is bemutatja barátnőjét.*
-A hölgy pedig Beluramor Mortes Fellina,egy nagyon régi,és nagyon jó barátnőm!Ő vállalta el a Nefarius szak vezetését amíg Airie von Nandori professzor távol van... bár köztünk legyen szólva nem hiszem,hogy visszatér.Azt is csak remélni tudom,hogy sikerrel jár a küldetésében....
*Néhány pillanatig csend,majd Sea gyorsan széles mosollyal arcán ismét megtöri a némaságot.*
-Nos akkor.... csináltam egy kis teát!Gondoltam jól esne a vacsora előtt!Na meg különlegességeket szántam,és nem akarom rögtön leleplezni a dolgokat. *mondja az igazgatónő vidáman.Mintha legalább 200 évet fiatalodott volna a két új tanár jelenlététől.A kanapéra invitálja őket,ahol már a kis asztalon három csésze tea,és egy nagy gőzölgő teáskanna foglal helyet.*

// bocs,eddig nem volt net,még TV se nagyon xD //

* Seana jót mosolyog barátnője ködös beszédén.Nehéz hozzászokni,de ő már kiismerte Belurt,és az igazat megvallva hiányzott is neki a nő beszéde,és selymes,fátyolos hangja.*
-Beluramor,most is uigyanolyan rébuszokban beszélsz,mint mindig. *jegyzi is meg mosolyogva,s látván,hogy a férfi és a nő beszédbe elegyednek nem szól közbe,csak somolyogva hallgatja.Tudja,hogy Benjamin nem oldódik fel egykönnyen,de szemlátomást ízlik neki a tea,és tetszik neki,hogy a nő akivel most találkozott már hallatott magáról.Eddig minden könnyen ment,és reméli,hogy könnyen fog menni ezután is.
Nem kerüli el a figyelmét,hogy Belur kedvességből tesz úgy mintha inna a teából.Talán a férfit sem akarja megrémiszteni azzal,hogy közli ő ilyet nem iszik,és még csak nem is úgy táplálkozik mint mások.
Na de nem is ez a lényeg,inkább a gesztus maga.
Végül Sea szakítja meg a beszélgetés menetét amikor a sütemények vígan ugrálni kezdenek,hogy egyen belőlük.Bár sosem volt szíve megenni őket,akkor sem ha épp mogorvára sikerültek,de tudja,hogy az íz amit Belur ki tud hozni belőlük,egyszerűen fenomenális.*
-Oly régen ettem ilyet,azt hiszem meg kóstolom. *mondja megfogva a süteményes dobozt,majd hirtelen elhatározással Benjamin felé nyújtja azt.*
-Kér egyet professzor?Isteni finomak,nekem elhiheti!Belur főző tudománya mindig is egyedi volt. *mondja,majd ha a férfi vesz egyet belőle ő is kivesz egyet,s bár fájó szívvel,de beleharap.S az ízek nyomban kárpótolják is!
Élvezettel majszolja el,majd jólesően a nőre mosolyog.*
-A többit majd vacsora után! *majd ismét Benjaminhoz fordul,hogy ne érezze magát kirekesztve a két régen látott barát egymásnak való örömében.*
-Na és merre járt mielőtt ide jött hozzánk Bejnamin?Bizonyára Belurt is érdekli,hogy merre,és,hogyan folytatta tanulmányait,milyen kalandokban volt része!

*Tétován elvesz egy süteményt, és kissé melepődik, amikor látja, hogy a teremtmény nem ellenkezik a felfalás ellen. Fantasztikusnak találja az ízét. Belur köhintésének nem tulajdonít túl nagy jelentőséget, viszont amikor már a nő is csatlakozik a kíváncsiak csoportjához, félrenyel egy kisebb falatot. Diszkréten tűri a légcsövét kaparó kínt, csak erősebb torokköszörüléseket hallat, majd mikor úgy ítéli, hogy nem fog fuldoklásban kitörni, ha kinyitja a száját, belekezd a mondókába. Érzi, hogy homlokán apró izzadságcseppek kezdenek gyöngyözni, de azzal nyugtatja magát, hogy itt nincs senki olyan, aki elítélné őt kilétéért. Mindenesetre úgy dönt, a lehető legdiszkrétebb lesz.*
- Nos, ha a Hölgyek ennyire kíváncsiak, akkor nincs más választásom. Az eddigiekben nem nyílt alkalmam hosszabb expedíciókban részt venni. Nem találkoztam túl sok neves mágussal, de a munkaadóim mindig meg voltak elégedve velem. Egy ponton lehetőségem nyílt egy cirkusszal turnézni Cryonath városain át. A tömeges érzékmegtévesztő képességgel bíró személyek igencsak felkapottak ebben a műfajban... *Kicsit elkalandozik, ahogy eszébe jut elbocsátásának oka. Nem volt egy kellemes nap.*
- Legutóbbi munkám során egy notórius fosztogató orkbandától szereztem vissza egy ereklyét. Érdekes volt, mivel kiderült, hogy ők másként reagálnak a mágiára, mint a hétköznapi emberek. Azelőtt nem volt dolgom velük, bár feltételeztem, hogy lesznek komplikációk. Mindenesetre találtam megoldást a problémára, így be tudtam épüni, és visszaszereztem a tárgyat a Mágiatörténeti Nagytanács Tárgyfelmérő Részlegének. Sajnálatos módon a tárgy mibenléte bizalmas a teljes kivizsgálás elvégeztéig, de már csak pár hónap, és tele lesz vele minden újság, azt garantálom. Az hiszem, ez a munka nagyban besegített a kitüntetésem elnyerésében.
*Mondja, és örömmel nyugtázza, hogy nem kavarta bele magát ordítóan nagy kételyekbe.*

//Alvás esete áll fenn, szóval részemről fagyunk. //