Nagyterem és Ebédlő

*Mortimer Paras lassan lépegetett be és nagyon fáradt is volt körülnézett és csodálkozott*~Milyen lenne itt egész kora este egyedül? De azért remélem van itt valaki a tanári karból. Vagy akár többen is. Bár, a nagyterem csak az étkezéseknél van nyitva...~
*Találkozik Nathaniel Jacob Kingston-nal és odaköszön halkan.* -Szia Jacob. Mi szél hozott téged az ebédlőbe?-~Biztosan vacsorázni jött. Vagy beszélgetni.~
-Várunk még valakit vagy csak ketten leszünk?
*Kérdezi tőle Morthimer.*

-Bocsánat de nekem el kell mennem-.*Mondta Mortimer*

*Robert, az új tanár is belép az ebédlőbe. Azért jött ide, hogy itt megismerkedjen a diákokkal és összebarátkozzon velük és ha jó fejnek találják, akkor biztos, hogy sokan fognak az órájára járni. Belép, de nagy sajnálatára csak két diákot lát, na nem baj. Felvillantja 220 V-os mosolyot és megy a diákok felé. Közben e gondolatok járnak a fejében.:*
~De hülye mosolyom van, na nem baj, csak megkedveltettem velük a bájitaltant.~*már majdnem odaért a diákokhoz, amikro egy manó elé áll.*
-Szia, makikám mi a baj? Ne is mondj semmit! Hozz valami erős italt!*e szavakkal küldi el a manót majd leül a diákokhoz.*
-Sziasztok! Én vagyok az új bájitaltan tanár, Robertnek hívnak. Ti kik vaygtok? Amúgy jó étvágyat! *a kérdések után visszajön a manó valamilyen piával a kezében.*
-Drágám! Te nagyon ügyes vagy! Csak az a baj, hogy én vízre gondoltam, de nem baj, tudod ez nem szégyen ez tehetség kérdése. Na, hozz gyorsan vizet!Puszika neked!*mosolyog a manóra, majd a diákokhoz fordul.*
-Ezért fizettem őket, de olyan kis aranyos, hogy kugli fejében, nincs ész.

*A tanár végighallgatja a fiatalságot, és csak utána kezd el beszélni.*
-Nagyon örülök nektek, és annak még jobban örülök, hogy elmondtátok, hogy kit hogy szólítsak, viszont az egészben az a baj, hogy én sosem szoktam ki mondani a diákok nevét, nehogy személyi jogokat sértsek.*figyeli a manót, aki most az ő vizét hozza.*
-jaj, de ügyes kis kuglifejú manócska vagy te, kis bogaram, majd ha nagyon jól viselkedsz akkor kapsz egy kockacukrot a tanév végén. Hát fiam, ha te járnál bájitaltanra, akkor neked az én tanóráimra nem kéne bejönnöd, mert olyan cukcsi vagy, hogy kapásból kíválóra értékelném a vizsgáidat, de mivel nem jársz így egy sunyika se lesz az órámon. Na, köszönöm ezt a vizet amibe ötször beleköptél és nagyon örülök annak, hogy ilyen szép gyerek vayg, de most menj a dolgodra, apucikám!*még nézi a távolodó manócskát, utána leül a diáksághoz és feléjük fordulva beszél hozzájuk.*
-Ti pedig nyuszkófejszerkezeteim! Remélem kedvenc tantárgyatok a Bájitaltan, ha nem a kedvencetek az se baj, mert majd az én kezeim között megkedvelitek.*mosolyog a két lányra, majd Lynettehez fordul és neki intézi beszédét.*
-Te, pedig aranyló csillagom! A manókat nem szokták fizetni, de ez a manócska annyira a szívemhez nőtt, hogy muszáj voltam valamit mondani neki, hogy örömébe összetudja csapni fülét farkát.*mondandója után Gerdithez fordul.*
-És te, másik husmusom! Köszönöm, hogy hellyel kínáltál, de a vén trotyi hátsómat magamtól is letudom tenni a székecskére, de tényleg örülök, hogy ilyen kedves voltál velem, ezért cserébe minden órán felelhetsz.*kacsint a lányra.*-Na, jó csak vicceltem, nem kell felelned, mert akkor még okosabb lennél mint én és akkor, hogy a diákok rám is figyeljenek ugrálnom kéne, de már a vén gólya lábaim ezt nem szeretnék.*mosolyog a lányokra, közben kortyol egyet vizéből.*

*A professzor csak nézi ahogy Lynette játszik magával.*
-Köszönöm, hogy megkínált ezzel a lével, de jobban örültem volna, ha a poharából kínál meg, mert akkor a rucim se lett volna moslékos, hát na most már mindegy, majd kuglifejű barikám hoz valamit, amivel letörlöm magamról ezt a nem is tudom, hogy minek nevezzem löttyöt.*a távozó Gerditet végighallgatja, és utána köszön el tőle.*
-Viszontlátásra, kis hölgy! Készüljön, mert első órán felelni fog az ötödik lecke anyagából.*kacsint a lányra, majd köpködikéhez fordul.*
-Na, köpködikém! Mi a ötödik lecke anyagának a témája?*kérdezi kiváncsian, közben letörli magáról ezt a lötyit.*

-Te se tudod? Én se. Na, tényleg meg kéne írnom a tanmenetet, hogy felelhessen mrs. morgó.*Alig, hogy ezt a mondatot kimondta, egy ugráló kislány jött be az ebédlőbe. Az új tanár a lány felé fordul és elkezd énekelni. Ez a másik kedvenc hobbija, a tanítás után, az éneklés. Elég jól is megy neki, hisz édesanyja ének tanár volt és megtanította őt énekelni, meg kottát olvasni és zongorázni.*
-Szép jó estét! Kérlek tőlem ne félj!
Eljött az angyal ki álmodban élt.
Itt állok!
Már nem kell várnod,mert most meghívlak én az asztalunkhoz.*a manóknak int, hogy segítsenek a lánynak áthozni a kajáját az asztalhoz.*