Nagyterem és Ebédlő

*Amikor meginvitálják, tündéri-kedves mosolyával, hajában némi párolt zöldség kísérettel átcuccol a felnőtthöz, és a nővérével egyidősnek rémlő Lynette nevű lányhoz.*
-Köszi az invitálást! Endritnek hívnak. *Mosolyog továbbra is a lányra, majd hatalmas-kíváncsi szemekkel néz Robertre.* -És az éneklő bácsi kicsoda? ... *Összeráncolja a szemöldökét, és összegyőri a homlokát, ahogy leesik neki az éneklő egyén kiléte, majd gyorsan módosít.* ... O-Ó... Tudom már tudom! A bájitaltan professzor ugye? *Majdnem elbotlik és beesik az asztal alá, amikor beakad a lába a lócába, és eléggé mogorván morog maga elé egy sort arról, hogy az ilyetén megalázó ülőalkalmatosságokat már rég a kínzópadok kategóriájába sorolják, ... aztán megenyhül, és visszatér a mosolya, és hatalmasra nyílt, csillogó tekintete.*
-Elnézést! Kicsit késő van már tudom, de most jöttem a kertből vagy honnan, és aaaaannyi érdekes dolgot láttam, és van odakint egy olyan növény, ami rám támadt, és én alig győztem kigubancolni magam abból az indás zöldségből, és annyira de annyira megijedtem akkor, de remélem nem okoztam kárt benne, mert akkor meg a gyógynövényes tanár haragudni fog rám, és én ... *Aztán leesik neki, hogy kihül a kajája, hát újból betömi a száját mindenféle növénnyel, meg a végén leenged két gyömilekváros palacsintát is, majd mint a minihurrikán fölpattan, és "köszönök mindent!" felkiáltással kiszökell az ajtón, maga mögött hagyva Lynettet és a tanárt, remélve, hogy nem volt sokkoló hatással a két emberre.*

// Köszi a játékot! Nagyon tetszett! //

-Kedves Lynette! Sikerült megjegyeznem életemben először egy nevet. Manó! Gyorsan hoz vizet jéggel ezt megünneplem! Na, szóval gondolkoztam és a tanterv szerint az ötödik órán az éh elixírt fogjuk csinálni.*mondja a lánynak, örömmel, hogy ilyen kis idő alatt kidolgozott egy éves tanmenetet.*
-Az éneklő bácsi, Robert! Kis kedves Csingilingim! Örülök, hogy nem esett semmi bajod a növény támadás után és még nagyobb öröm számomra, hogy tudsz járni Bájitaltan órákra.*kacsint a lányra. Közben meghozták a kért vizet jéggel és most az iszogatja, de két kortyolás közben elköszön az ifjú erdész lánytól is.*
-Szervusz, erdő manó! Vigyázz magadra, és órán találkozunk! És veled mizujs? Megkajcsiztad már a palacsintát? Honnan jöttél a suliba, tündérmanóm?*kérdezi kiváncsian Lynettet közben megissza a vizet is.*

-Na, jól van mókuspuszedli! Én megyek aludni, és szerintem te is menjél, mert ha valaki elkap, hogy ilyen későn még itt vagy akkor nagy bajba kerülhetsz!*mondja a lánynak, majd feláll a székéből.*
-Na, szia! Jó éjszakát! Puszikázlak és órán talizunk!*mondja a lánynak, majd a manóhoz fordul.*
-Hát szijjóka, te kis aranybögyörőm! Vigyázz magadra, mert akkor ki hozná nekem legközelebb a vizecskét, te kis kuglesz. Na, hellóka!*majd megfordul és elmegy a szobájába.*

*Robert jön vacsorázni, egy farmernadrágban és egy fehér pólóban, egyáltalán nem nézz ki úgy mint egy szigort megkövetelő tanár,m hanem mint egy tízszeresen bukott diák, aki még mindig az iskolában próbálja élesíteni poros agyát. Leül az asztalhoz, és mivel már a manók körében jól ismert a tanár, ezért a kedvenc kajáját hozzák, a kedvenc italával. Megköszönni a kiszolgálást, majd belekezd az evésbe. Egyedül van az étkező teremben.*

*Heszperída az utolsó pillanatban ront be az ebédlőbe. Lihegve rogy le az egyik székre és csak mosolyog a többiekre. Aztán az asztalra néz és majd el ájul. Az asztalok rogyásig rakva étellel. ~Ez maga a menyország...vagy a terülj terülj asztalkám!~gondolja, majd bőszen nekiáll falatozni az aranybarnára sült csirkéből.*

*A nagy faajtó előt lelassít. Nem ronthat be csak úgy mint egy idióta(vagy mint tegnap). Lihegve megáll, kifújja a levegőt és megpróbál megnyugodni. Szíve csak úgy kalapál, majd' ki esik a helyéről.~Egyszer biztosan elhagyom a szavem~gondolja~Biztosan kijukasztja az oldalam és elhagyom.~morfondíroz.Utoljára vesz egy nagy levegőt, és nekitámaszkodik a hatalmas ajtónak ami-meglepetésére- nagyon könnyen kinyílt előtte. Az ebédlőben alig voltak.~Úgy látszik csak én vagyok az egyetlen, aki a reggelire lohol.~szégyenkezik. A legközelebbi asztalhoz ballag, leül, és nekilát a reggelinek. Egy kifli és egy doboz kefír meg is teszi.*

*Robert egy farmernadrágban és egy fehér pólóban lép be reggelizni, szét se nézz, csak leül az egyik üres asztalhoz és belekezd a reggelizésbe, közben egy újságot olvass. Nem szokása reggelizni, de ma reggel nem tudott sokáig aludni, ezért jött ide, megnézi, hogy mit adnak itt reggeli gyanánt.*

*Robert meglepődik, hogy hirtelen társasága is akad, de természetesen örül a kolléganőjének, aki szintúgy reggelizni jött az ebédlőbe.*
-Jó reggelt, Sienna! Hogy érzi magát, ezen a friss reggelen?*kérdezi vidáman a tanárnőtől.*
-Nem sokára érkeznek, az újabb elsőéves lurkók hadserege. És ez azt jelenti, hogy nem sokára évnyitó.*mondja komolyan a hölgynek, majd tovább olvassa az újságot.*

-Én legtöbbször jó kedvű vagyok, de Ön még nálam is jobb kedvű. Hát lehet, hogy nem Ön lesz a beosztójuk, de ahogy látom, nagyon élvezte a beosztást, és általában a diákok azokat a tanárokat kedvelik meg legelőször akik beosztják őket és segítenek nekik az iskola bemutatásában. A tanmenetet akkor megcsináltam mikor idejöttem az iskolába, de sajnos a varázs világ hozott egy olyan törvényt, hogy a bájitaltan szertárban minden bájitalnak meg kell lennie, ami a tanórához szükséges és azt a tanmenet végén utóiratként említeni kell és csak akkor adható le a tanmenet, de mivel én tegnap átnéztem és sajnos hiányzik 1-2 bájital ezért meg kell csinálnom a bájitalokat és csak akkor adhatom le a tanmenetet. Ez elég jó kis szabály, mert így tanóra előtt nem kell kapkodni, hogy meglegyen a bájital és tanórán sem kell csinálnom, hanem akkor csak a diákokra kell koncentrálnom, de másrészről elég butaság, mert így minden veszélyes és egyéb bájital megtalálható a szertárban és bárki elemelheti őket, de hát a szabály az szabály és be kell tartanom. És Önnek már elkészült a tanmenete?*kérdezi a kolléganőjét.*

*Robert érkezik a nagyterembe, fekete talárban, fehér ingben és fekete nadrágban. Mikor belép, látja, hogy nincs senki még itt, arra gondol, hogy még készülődnek, de reméli, hogy sokan eljönnek majd. Beljebb lép, leül az egyik üres székre és vár.*

*A fiatal tanárnő, vagyis inkább szakvezető-professzor asszony léptei sietősen kopognak a padlón, lehet rajta látni, hogy kissé késésben érzi magát. Világos haja utána szálldos, úgy, ahogyan fekete, egyszerű ruhája is. Amikor végre belép a hatalmas ajtón, egyenesen a tanárok számára fenntartott pódiumhoz siet, és elfoglalja a helyét, az igazgató helye mellett, mint szakvezető. Kissé még liheg, de vesz néhány nagy levegőt, és hamar újra nyeregben tudja magát. Arca sugárzik az örömtől, nem titkolja, hogy mennyire várta már, hogy újra taníthasson. *

*Fehér kis ruhácskában futkorászik a folyosón, keresi az kedvenc szandálja párját, de úgy tűnik, a fiúk végelegesen eldugták. Hiába néz be mindenhova, az összes zeg-zugba, bárhol keresheti, nem találja... egészen addig, amíg a lábbeli vékony szárnyacskákkal az oldalán el nem repül egyenesen az orra előtt. Utána veti magát, és egyenesen az egyik tanár lábai elé kerül... Hamar feltápászkodik, és zavartan enézést kér, majd elszalad a Nagyterem felé. Meg sem áll, amíg le nem ül szakja asztalához. Belebújik a fekete szandálba, és figyelmesen várja a történéseket.*

*Op Owen lépdel ráérősen a Nagyterem felé. Őt ugyan a legkevésbé sem izgatja, ha késik... lehet, hogy Ney'Marath tanárnő rosszul döntött, amikor őt választotta a Megidézés tanítójának? Talán. Mindenesetre azt meg kell hagyni, hogy tud a lány valamit, csupán a hozzáállása.. azzal van baj. Belép a terembe, rikító szőke haja szinte már bántja a szemet,főleg, hogy mostanság a fekete csíkokon kívül pirosak is kerültek bele. Még az ünneplésnek sem nagyon adja meg a módját, egy fekete miniszoknya, neccharisnya meg bakancs van rajta, mit sem törődik mások elegáns kinézetével. Leül a legszélső helyre, a tanároknak fen tartott asztalhoz, és unott bambulásba kezd.*

*Mikor mindenki helyet foglalt,az igazgatónő int kezével,s mint egy varázsütés lett volna,elhallgatnak a diákok a teremben.
Ney'marath csak mosolyog ezen,s máris belekezd mondandójába.*
-Szeretettel köszöntök mindenkit az Electusban!Kitörő örömmel fogadom az újakat,s nem kisebbel a régi arcokat.Sokan vártátok már ezt a percet,hogy beléphessetek végre eme különleges,és nemes,nagymúltú iskola kapuján..... és sokan szerettetek volna inkább otthon lustálkodni,mint egész nyáron. *tréfálkozik kicsit.*
-Na de félre a tréfát!Szeretném bemutatni a házvezetőket azok számára,akik még nem ismerik mentorukat!Sienna Evangelin,a Custodis szakvezetője! *mutat a tanárnő felé.*-Airie von Nandori,a Nefarius vezetője! *teszi meg ismét a mozdulatot,de ezúttal más irányba. * - Javier Godrick,a Venatoris fő harcosa,és végül,de nem utolsó sorban Morth Wimador,a Visus professzora!
*Miután végzett a szakvezetők bemutatásával elindul kicsit előre a diákok felé,és úgy fojtatja a beszédet.*
-Egy kis váltásra is sor került a tanári karban.Electra Emeryl professzorunk ismételten visszatért hozzánk hosszadalmas kalandozásaiból,és elvállalta a Gyógynövénytant.Alec Kendall Croxford professzor... *mutat a tanár felé.*-... volt olyan kedves,hogy egy ideig tanítsa nektek az általános varázstant.Sharon Op Owen,az ifjú m,egidézés professzor is megtisztelt minket,csak úgy mint Robert Saron,a bájitalok mestere!Valamint a kedves Kanako Io Akane professzorasszony,aki pár éve még hozzánk járt iskolába,s most itt folytatja tanulmányait,nem csak a könyvtárunk birtoklásával büszkélkedhet,de a felvehető,levelezős grafológia tantárgy oktatásával is.Jelentkezni a vacsora után és a bál előtt lehet nála.Vagy a későbbiekben levélben! ( PÜ-ben Kanakonak )
-Az elsőévesek számára mondanám,hogy este 10 óra után csak a pirossal kijelölt helyeken,valamint a hálókörletekben és a szakok klubhelyiségeiben lehet tartózkodni!Szeretném ha a tanórákon mindenki megjelenne,és nem csak az elsőévesek számára említeném meg,hogy azok a helyek,amiknél fel van tüntetve a TILTOTT szócska,nem tréfából vannak így megjelölve,ezért nyomatékosan megkérnék mindenkit,hogy ezeket a helyeket messziről kerüljék el!S még annyit szeretnék megjegyezni,hogy a varázs valamint a varázsmentes falukba egyaránt hétvégenként lehet lejárni!Nos,amennyiben senkinek nincs egyéb mondandója.... *fordul a tanári kar felé.*-.... azt hiszem kezdődhet is a lakoma!

*Robert meglepődik, hogy hirtelen mennyi tanár és diák özömlött be az évnyitóra. A kollégáknak köszön, és a diákoknak csak mikor kimondják a nevét akkor köszön. Ezt nem bunkóságból teszi, csak a tanárok közelebb, a diákok messzebb ülnek tőle. Mikor megszólítja az igazgatónő, végighallgatja és csak utána kezd el beszélni mosollyal az arcán.*
-Hát igen megpróbáltam pontos lenni. Sajnos a másik programomat el kellett halasztanom, mert rossz az idő, és ezért úgy döntöttem, hogy itt nagyobb szükség van rám.*mondja, majd mikor az igazgatónő elkezdi az ünnepi tanévnyitást, a diákokkal együtt ő is elhallgat, majd a parancsra ő is elkezd falatozni.*

Heszperída egy fekete hosszú szoknyában egy kék lenge blúzban és egy kopogóscipőben ront be a nagyterembe. Ahogy meglátja, hogy már midnenki ott van, elpirul és a legközelebbi székre leül. Kissé szégyenli, hogy elkésett. Az igazgatónő hangosan bezsél és a teremben síri csönd lessz. A lány csöndesen fiygel, és kipirulva kukucskál ide, oda, ki fiygeli őt. Majd fiygelmét leköti a tanárnő hangja.

*Amikor az igazgatónő szólítja, egy pillanatra feláll, és megköszörüli a torkát: szólni kíván.*
- Nos, üdvözlök mindenkit, aki ezen az estén itt van velünk a Nagyteremben! Mint azt tudjátok, ma nyitjuk meg az új tanévet. Új barátságok, szerelem, ellenség, pletykák. *Sorolja el a saját kollégista éveiben tapasztaltakat. arca sugárzik az örömtől, ahogy végigpillant a diákokon, főleg a Custodis hallgatókon. Megáll, hatásszünetet tart.* - Még annyit mondanék el, mielőtt visszaadnám a szót tisztelt és szeretett igazgatónőnknek... *Bájos, meleg mosolyát Seanachaidra villantja.* - ...Hogy remélem, minél többen meg fogtok jelenni a tanóráimon - és nem utolsó sorban: jó szórakozást erre a tanévre! *Rikkantja el magát végül, majd helyet foglal. Ha valaki még felszólalni kívánna, érdeklődve hallgatja végig, meg persze az igazgató beszédét is, és miután végeztek a szónoklattal, vidáman falatozni kezd, és rövid csevegésekbe bonyolódik kollégáival. Tekintete meg-megállapodik egy-egy diák arcán, majd továbbvándorol. Ha mindenki befejezte, ismét feláll.*
- Nos, akkor mindenki fáradjon át szépen a Rendezvényterembe! *Mosolyodik el.* - Aki akar, ma akár hajnalig is táncolhat! *Hangja oly' derűs, mint a nap sugara, és a diákok szépen lassan átszállingóznak a másik terembe, a tanárok természetesen a nyomukban. Van itt most büfé, táncparkett, zene... mint egy igazi bulin!*

//Szóval ma ott is lehet játszani.(://