Kollégiumi folyosók

Tárgy: Kollégiumi folyosók Kedd Május 11, 2010 11:10 pm

First topic message reminder :

Leírás később...

Tárgy: Re: Kollégiumi folyosók Szomb. Dec. 04, 2010 3:43 pm

* Liz látványos nyújtózásának köszönhetően a lovag nem koncentrál eléggé a sárkányra,és sikeresen kizuhan a képből,és eltűnik a keret mögött.Emett persze mindebből semmit nem vett észre,csak rendíthetetlenül halad előre.Még arra sem figyel fel amit Cartina mond a testvérének.Gondolja nem rá tartozik a dolog.Viszont a kérdésre egy gyors válasszal felel.*
-Igen,épp Gyom és Gyógynövénytan óra van az elsősöknek.A többi évfolyam meg vagy külön órán van,vagy küldetésen.
*Be is érnek a Kollégiumi Terembe,és azon áthaladva a lányok hálókörleteihez vezető folyosó felé veszik az irányt.Hamar el is jutnak oda,és kisvártatva a magas fiú megáll egy ajtó előtt,és szembe fordul a lányokkal,és Cartinára pillant.*
-Igen van.Sajnos.Este 10 után csak a szobátokban,a kollégiumban,a klubhelyiségekben és a kijelölt helyeken tartózkodhattok. // pirossal jelölt helyek Razz

// Mi prefektusok járőrözünk este,és ha valakit rajtakapunk a lófráláson,attól pontot vonunk le,és néha még csúnya büntetés is kapnak,ha esetleg tiltott helyeken tartózkodnak.Tudni fogjátok melyik tiltott hely.Nagy betűkkel ki vannak írva.
*Megfordul az ajtó felé,majd az arany névtáblához teszi a kezét,amire pirossal az Anita Cawthon és ezüsttel a Dana Coleridge név van írva.Úgy tesz,mintha egy láthatatlan pennával írna,s a két név alatt a megfelelő színekkel megjelennek a lányok nevei is.*
-Ez lesz a ti szobátok.A Pillangómadár háló. *olyan mozdulatot tesz csuklójával,mintha kifordítaná azt,s ekkor kattan a zár és nyílik az ajtó.Egy takaros kis szobát pillanthatnak meg a lányok,Emett pedig csettint egyet,s egy egy kulcs jelenik meg a kezében,amit a lányok felé nyújt.*
-Erre vigyázzatok.A szoba kulcsotok.Rajta van a nevetek.Bár ha elveszítitek egy házi manó biztosan utánatok viszi majd.De azért nem árt az óvatosság.Kerüljetek beljebb! *int kezével a szoba felé elállva az ajtóból.*

Tárgy: Re: Kollégiumi folyosók Szer. Dec. 08, 2010 4:30 pm

-Köszönöm.*csak ennyit mond a tanárnak és meglepődik mikor csomagjai eltünnek, de szeréncsere hisz a professzornak és így nyugodtan követi őt, közben válaszol a kérdésekre.*
-Csak egy órát vártam itt, közben megismertem szaktársamat Tinát. Am. New Yorkból jöttem ide.*mondja nyugodtan, igen város lányka ő és erre büszke is.*

Vendég

-Idáig senki nem vette a fáradságot, hogy lemenjen érted?*kérdezi megdöbbenve.*
-Akkor az iskola vezetősége nevében kérek elnézést, hogy ilyen sokáig várakoztattunk téged.*mondja a lánynak bocsánat kérő szemekkel nézve rá.*
-Nos ez itt a lányok hálószobáiba vezető folyosó, a te ágyad a Holdfénytündér hálóban található, melynek már két lakója van. A háló arra található.*mutatja kezével az utat és el is indul, majd megáll a háló ajtaja előtt. S benyit, nincs a szobámban senki, viszont Samantha bőröndei ott várják gazdájukat az egyik üres ágyon.*
-Nos, válasz ágyat! És akkor mostantól ez lesz a te szobád, viszont nagyon ne rendezkedj be, mert lehet, hogy szobát fogsz cserélni Tina barátosnéddal.*mondja, majd elbúcsúzik a lánytól, s elmegy a szobájába.*

Tárgy: Re: Kollégiumi folyosók Szomb. Dec. 18, 2010 9:48 pm

*Teljesen el van kábulva, mintha egy másik világba csöppent volna ahol minden körülötte forog. Olyan csodálatos minden, és mesés. ~És mi van ah ez egy álom és ha felkel akkor szétpukkad mint egy szappanbuborék? Nah akkor mi van drága Heszperída erre nem gondoltál?~ Kissé megiyled eme gondolatok hallatán, de elhesegeti őket. És csak pislog mint hal a szatyorban, hogy hogy bírja el őt Narcissus és simán semmi erölködés nélkül cipeli fel a szobájáig. ~Nah a cipőt a lábamon hagyhattam volna, mert ez a srác is sérvet kap holnapra tőlem az tuti. Ne legyél már ünneprontó! Gondolj bele. Hisz olyan közel van most hozzád. Kezét erős nyaka köré fonja fejét pedig a vállára hajtja és csak hagyja had történjenek a dolgok maguktól. A képek nagyrésze a falon már alszik, és kelletlenül halgatják a cipők kopogását. de Heszperídát semmi se érdekli hisz élete szerelme ölbe viszi fel őt a szobájáig kérés nélkül, csak mert levette a cipőjét mert ezekben a hülye magassarkúkban szétmegy az ember lába. Mikor a szobájához érnek lágyan és kecsesen lecsusszan Narcissus karjaiból, de kezét nem veszi le a nyakából. Így állnak egymással szemben, hallják egymás lélegzetvételét, szívdobbanását, és nem is tudja mitől vezérelve(és honnan lopott ennyi bátorságot még rejtély) lassan közel hajol a fiúhoz és lágyan megcsókolja. Narcissus ajkai olyan puhák mint a selyem és olyan édes ez a csók. Majd amilyen váratlanul jött olyan váratlanul is ér véget, és csak állnak még egymásba gabalyodva, majd a lány felnéz a fekete szempárba és csak nézi azokat. majd ólom súllyan nehezedik rá a fáradtság és nincs megállás innen egyenesen az ágyba fog menni. De nem tud elmozdulni a fekete szempár szinte megbabonázza, mosolyog és boldog.
-Köszönöm, ezt az éjszakát mesés volt, nem, sőt varázslatos. Sose éreztem magam még ennyire fontosnak vagy esetleg valakinek aki lényeges. Köszönöm.-leheli majd egy újabb gyors és lágy búcsúcsókot lehet a fiú ajkára, lebontja magát a nyakáról, és álmosan besétál az ajtón, ahonnan még visszanéz, és csak enyit mondd:
-Remélem még találkozunk Narcissus. Jó éjszakát és köszönöm. Várlak a kiránduláson. -kacsint egyet és már el is tűnik az ajtó mögött.*

Tárgy: Re: Kollégiumi folyosók Szomb. Dec. 18, 2010 10:07 pm

*Felsétál a lépcsőkön, de a szunnyadó alakokat észre sem veszi. Számára csak a lány létezik, aki oly tökéletes, akár egy életre kelt álom. Ahogy Heszperída a karjaiba fészkeli magát, kissé megnyugszik. Semmit sem rontott el, és ez a lényeg. A lány jól érezte vele magát, és ő is vele. Akár egy életre kelt álom. A szobához érve a lány lecsusszan karjaiból, s hosszú várakozás, tépelődés, szenvedélyes pillantás után megcsókolja. Bőre oly lágy, akár a selyem, úgy érzi soha többé nem eresztheti el a lányt. Mégis, amikor érzelmeik, s ajkaik igazán összeforrnak, megtörténik. Szemei hirtelen hófehérré változnak, ösze foga megnyúlik, s kihegyesedik. Ahogy a lány szája után kap, csak egyetlen gondolat üvölt fejében, Caiussem hangján:*
~Marcangold szét!!!~
*Azonnal visszarántja fejét, agyarrá nőtt fogai a levegőben csattannak össze. Oldalra kapja arcát, és elmormol magában pár rövid sort egy törvénykönyvből. A nyers, unalmas, egyhangú szöveg teljesen lecsitítja a démont, s mikor visszanéz a lányra, ugyan azok a meleg, selymes, fekete szemek simogatják arcát, mint eddig.*
-Bocsáss meg Királyném! Ezt nem kellett volna látnod. Sajnos éjszaka kissé nehezebben bírok Caiussemmel. Vedd kérlek bocsánatom, s eskümet: többé nem fordul elő. Nem kell ezt látnod, bár megértem, ha ezek után nem is akarsz többé látni. Én minden pillanatra hőn vágyom, melyet veled tölthetek.
*Esdeklő tekintettel néz a lányra, s hogy szavainek hitelt adjon, hosszan és forrón megcsókolja. Egy remegés sem fut át rajta, csak szíve ver úgy, akár ha dobolnának rajta.*
-Csodálatosan éreztem magam veled! A kiránduláson találkozunk, de ha nincs ellenedre, holnap is szeretnék megmártózni üdítően csodálatos társaságodban.
*A lány válaszát még megvárja, majd engedi, hogy bemenjen, s felfedező útra indul, hogy megtalálja a saját hálóját, melyet az igazgatónő írt neki levélben.*

//Köszönöm a játékot, az estét, a táncot, a társaságot... Smile

Szép álmokat!//

Tárgy: Re: Kollégiumi folyosók Vas. Dec. 19, 2010 12:56 pm

*Zsebében a pergamennel, remegő kézzel kopogtat be a lány ajtaján. Nagy levegőt vesz, lecsendesíti gondolatait és érzelmeit. Iszonyatosan örül, hogy újra láthatja őt. Alig telt el fél nap, mégis majd szétveti a hiány. Csak tegnap találkozott vele, mégis...
Nyakában ott lóg kedvenc fényképezőgépe, arcán elegáns, kedves mosoly. Amíg a lányra vár a beállításokat és az elemeket ellenőrzi, s azon töpreng, mennyi gyönyörű dolgot fog látni, melyeket megörökítésre méltónak tart. Főképp a lány. Ő lesz a képek legszebb éke.*
~Oh, Caiussem. Mondd, miféle kor szülötte lehet, ki oly tündöklő, akár az istenek?~
~Elhiszed, hogy cseppet sem érdekel? Vér-vér, hús-hús. Táplálék, akár csak te magad.~
~Ejnye, Drága Barátom! Ne légy ily elhamarkodott. A gyönyörű külső kíváncsi és elbűvölően kedves belsőt takar. Mondd, hát lehet -e nem imádni őt?~
~Én csak a csontjait imádnám, ahogy ropognak a fogam alatt.~
~Unottnak tűnsz.~
~Untatsz!~
*Narcissus felsóhajt. Hosszú évek óta próbál jobb kapcsolatot kialakítani a démonnal, s reméli, hogy egyszer társra lelbenne. Erre jelenleg szinte semmi esély nem látszódik, Narcissus mégis bizakodva tekint a jövőbe. Majd egyszer!*

Tárgy: Re: Kollégiumi folyosók Vas. Dec. 19, 2010 1:08 pm

*Kopogás hallatszik az ajtón. Felkapja fejét, a cica dögönyözése abbamarad. Kissé meglepődik ki kereshet errefelé bárkit, de feltápászkodik az ágyról, és az ajtóhoz siet, hogy kinyissa azt. Shadow kíváncsian tekereg a lábánál, meg szeretné tudni ki az aki félbeszakította a kényeztetést. És amikor kinyílik az ajtó Heszperída legszívesebben ugyan azzal a lendülettel be is vágná azt. ~Te jó ég ez Narcissus!~ujjong, szíve hevesebben ver. Rendezi vonásait, és kedves mosollyal köszönti őt.
-Szia! Mi járatban errefelé?-kérdi, majd csak lenéz a lábához, ahol az előbb még cicája állt, aki most besétált a szobába, felugrott az ágyra és elégedetten dorombolt tovább.~Legalább ő nyugodt. Huh bárcsak macska lennék semmire se lenne gondom.~fut végig az agyán eme nevetséges gondolat. Hosszú fekete haja, most kiengedve omlik a háta közepéig. A tegnapi konty-akcióból annyi látszik, hogy némi hullám van benne egyéb semmi. Egyszerű csőfarmert, a türkiz converse cipőt és az elengedhetetlen V-kivágású levendulaszín kötött pulcsit viseli. Ez a kedvence. Nem egy szuperdivatos toppmodell ruhája de ő szereti és kényelmes. és ami a legfontosabb: meleg a hideg téli napokon. Mosolyogva nézi az előtte álló fiút, majd mikor meglátja a nyakában a fényképezőgépet azonnal kapcsol.
-Indulhat a felfedező túra? Lehet, hogy bozótvágóra is szükségünk lesz ebben az elvarázsolt kastélyban.-nevet, és megfordul, hogy beszóljon Shadownak.-Te nem jössz cicám?-kérdezi és gondolja egyszerre.
~Nem hiszem, jó meleg ez az ágy és puha. Majd maximum később csatlakozom.~dorombolja és a beszélgetést be is fejezték. Narcissusra néz,azokba a bűntetendően fekete szemekbe és már lép is ki az ajtón, egy pillanat se vesszen kárba.
-Hova menjünk először?-kérdezi vidáman.*

Tárgy: Re: Kollégiumi folyosók Vas. Dec. 19, 2010 1:24 pm

*Ahogy a lány kilép az ajtón, fekete szemei ellágyulnak. Az egyszerű ruházat szépen harmonizál fekete, vámpírosan megnyújtott gallérral rendelkező ingjével és sápadt bőrével. Ajkai is mintha vörösebbek lennénk, mint tegnap. De ez lehet csupán a szem csalóka játéka is. Megragadja Heszperida kezét, és lágy csókot lehel rá, majd ünnepélyesen karját nyújtja, hogy vezethesse a lányt.*
-Gyönyörű nappalt Cryonath Tündöklő Ametisztje! Mondd, szépek voltak álmaid?
*Hallgatva a lány válaszát egyre csak gyönyörködik arcvonásaiban, hangja gyönyörű dallamában, haja lágy hullámaiban. Akár egy sötét tenger, melyben vétek lenne úszni.*
-Csodálatosabb vagy, mint ahogy emlékezetem megőrzött.
*Mondja halkan, s átöleli a lányt. Ajka lassan megérinti puha arcát, s közben mélyen beszívja illatát. Az ő illata leginkább árnyas, téli erdőkre emlékeztetheti a lányt. Miután kibontakoztak egymás karjaiból, lassan elindul vele, de amint kiérnek a kollégiumi részlegből megtorpan.*
-Innentől neked kell utat mutatnod Csillagok Éke. Sajnálatosan csak annyitismerek a kastélyból,amennyit tegnap láttam belőle. Javaslatom szerint kezdjük az Oszlopcsarnokban, s folytassuk arra, amerre könnyed lépteid visznek.
*Bájosan rámosolyog. Érzékelhetni lehet viselkedésében, hogy ha a lány lápra vezetné, oda is követné.*

Tárgy: Re: Kollégiumi folyosók Vas. Dec. 19, 2010 1:33 pm

*És igen, újra belepirul mindenbe de már nem annyira. Haladás, bár tuti ez lesz a veszte holt szentség. Ezt egy jósnőnél is pontosabban meg mondja. Ez a srác ki fogja csinálni a bókjaival meg a kedvességével. És ő mit tud adni? Csak hallgat mint egy hülye. Igazán frappáns.
-Álmok? Arra emlékszem, hogy lefeküdtem és onnan semmi, csak aztán az, hogy Shadow megunta az egyedüllétet, így rám ugrott.-nevet az emlék felidézése közben, ahogy a macska mint valami ninja ráveti magát a földről ezzel egyben felkeltve és halálra ijesztve a lányt aki ezután hangos nevetésben tört ki.-Tegnap nagyon elfáradtam, ennyit életemben nem táncoltam, és ilyen jól se mulattam még sose.-mosolyog, majd mikor Narcissu átöleli őt, lassan lecsukja szemeit és élvezi a pillanat minden gyönyörét. Érzelmek rohamozzák meg, emlékek, de elkergeti őket, nehogy elrontsanak valamit. Aztán újra egymás mellett lépkednek kéz a kézben. Mikor Narcissus megtorpan kissé meglepődik, de rá is jön, hogy most ő az idegenvezető, és már táncol is az oszlopcsarnok felé.*

/Kövi kommentet majd az oszlopcsarnokba írom onnan meg majd szlalomozunk össze vissza Very Happy

/

Tárgy: Re: Kollégiumi folyosók Kedd Jan. 18, 2011 3:28 pm

*A macska megérkezésére halványan elmosolyodik, de tényleg csak egy pillanatig, mert a következőben már újra ott az az önelégült vigyor az arcán.
-Nem.-jelenti ki fejét felszegve.-Tudod, csak a legfontosabbakat hoztam, bár úgy látszik, nem vagy elég edzett.-vágja a lány fejéhez, majd csak sétál tovább, mintha mi sem történt volna. Aztán jönnek a szabályok.
-Szabályok?!-hüledezik felháborodottan.-Még szabályok is vannak? -horkan fel. Majd csak morog valamit az orra alatt, és csöndben hallgatja a prefektus szavait.-Nem, nincs, köszi.-fintorog. Majd csak csöndben mennek tovább, cipőjének sarka töri meg a csendet, meg a mozgó képek hangjai. Meg is áll egy ilyen előtt, és érdeklődve figyeli a jelenetet. Két lovag veszekszik egy hölgy kezéért. Ariadne, lejjebb hajol, és ravaszul mosolyogva, köhint egyet, hátraveti szőke fürtjeit, és a képre sandít. Mindkét lovag ránéz, mire a lány úgy hajol, hogy azok láthassák kebleit, de csak egy pillanatig, utána kecsesen megfordul és riszálás közepette, követi a lányt. Közben hátrasandít és csak felkacag. Mindkét lovag leesett a lováról, és most egymás hegyén-hátán fekszenek a földön. ~Hát akkor a képek is élnek.~jegyzi fel a listájára.*

Tárgy: Re: Kollégiumi folyosók Kedd Jan. 18, 2011 3:34 pm

*A beképzelt liba válaszán csak felhorkan, majd szó nélkül tovább megy. Elégedett azzal, hogy legalább a szabályok felhúzták egy kicsit Miss. Tökélyt. ~Hát nem a legkedvesebb teremtés.~állapítja meg, de azt meg kel hagyni, hogy tényleg gyönyörű. egy pillanatra elidőzik a tekintete a lányon, majd szomorúan taglalja, ő sose lesz ennyire szép. Aztán megérkeznek a Tündérmanó háló bejáratához, és ott megáll, kotorászik egy darabig a zsebébe, majd Ariadnehez fordul.
-Ez a Tündérmanó háló.-int fejével a tábla felé.-Itt leszel elszállásolva.-és ki is nyitja a szoba ajtaját. Már van itt két diák, majd megismered őket.-int a szoba felé.-Én megyek is, érezd jól magad, és ha bármi kell akkor keress meg.~vagy nee!~teszi hozzá magában, és már el is siet a fruskától.*

Tárgy: Re: Kollégiumi folyosók Kedd Jan. 18, 2011 3:40 pm

*Az ajtót elnézve, bent se lehet sokkal jobb a helyzet. Hát nem egy 5 csillagos szálloda, mint az ő lakosztálya otthon, nah mindegy. Mikor az ajtót kinyitja Heszperída, a látvány meggyőzi a gondolatairól.
~Mér vannak benn ketten? Nah ne!~akad ki magában, nem szívesen osztozkodik. De nem tehet ellene semmit sem. A lány aztán elmegy, és ő magára marad a csomagjaival és a nyitott ajtóval.~Most én cibáljam be a cuccom?~ámul, majd dühösen megfogja a táskát és berángatja.~Tényleg nehéz.~szidja magát. Aztán csak lepakol a szobában, és magára csukja az ajtót.*

Tárgy: Re: Kollégiumi folyosók Szomb. Jan. 29, 2011 10:04 pm

- Elegem van ebből az egész iskolából! Hagyjanak már békén! *Fakad ki egy vörös hajú lány és rogy le a fal tövébe. Kezéből kiesik az átváltoztatástan könyve, ő pedig mint egy rakás szerencsétlenség ül ott egymagában. Nem tudja eldönteni, hogy most legszívesebben sírna-e, vagy össze törne mindent ami körülötte van. De az biztos, hogy ha most valaki ide jön hozzá, annak leordítja a fejét. Egyébként egész szép lenne az volt atléta ha arcáról nem virítana ennyire az elfojtott érzelem. Düh... Hm.. de talán ez tesi most különlegessé. Ezt a lányt valószínűleg amióta itt van még soha sem láthatták ilyen állapotban. Lemondóan pillant a mellette heverő könyvre.* - Meg fogok bukni... *Suttogja az éjszakába, de aztán csak fejét hátraveti. Teljes mértekben lesz*rja per pillanat az egészet.*

Vendég

*Robert szokásos esti ellenőrzését tartja csontváz barátjával. A mai este az utolsó, mert holnap már elutazik. Megpillantja Katet aki szószerint a padlóra került. Odalép hozzá.*
-Ez az iskola masszív építmény! Nem kell támasztani a falát.*mondja a lánynak. Csontika is a lányt nézi, de Saron mögött áll.*
-Valami baj van?*kérdezi a lánytól és most csontos is előre áll és ő is felteszi kérdését.*
-Segíthetek valamiben?*kérdezi és ha ember lenne, akkor lehetne látni a sunyi mosolyt de így csak egy ilyesztő fogcsikorgatást lehet hallani.*
-Na menj vissza a sötétbe még mielőtt bármi hülyeséget tennél!*parancsol a csontvázra, s az engedelmeskedik neki.*

Tárgy: Re: Kollégiumi folyosók Szomb. Jan. 29, 2011 10:53 pm

- Miért ver az ég? *Tátogja hangtanul a szavakat a mennyezetre tekintve, mikor meghallja a közelgő lépteket. Mintha csak a fen lévőktől várná a választ . Direkt ne fordítja oda a fejét, hátha az érkező nem foglalkozik vele és tovább megy. De úgy látszik ez csak a mesékben van így... Kate arcát tenyerei mögé rejti, nem akarja látni az előtte álló professzort. Senkit sem akar látni!*
- Csak az, hogy még élek, és ennek ellenére is mindenki engem cseszeget a marhaságaival... *Mondja tenyerébe, mindezt úgy, hogy közben erősen küzd magával, hogy ne a tanár képébe ordítsa a szavakat.*
- Igen, talán... jó lenne ha nem buknék meg a vizsgákon. Vagy inkább előtte adjon valami jó erős altató bájitalt, akkor legalább meg sem kell rajtuk jelenjek. *Hangja teljesen közömbös, és utolsó mondatánál felpillant a férfira. Ekkor a csontvázat is észreveszi, de már csak annak távolodó alakját.*

//fagy//

Vendég

//Olvad//

-Ki az a mindenki? És mit értesz marhaság alatt? A tanárokra gondolsz, hogy cseszegetnek azzal, hogy tanulj a vizsgákra?*kérdezi a lánytól.*
-Kate! Akár milyen rossz kedved van én a szakvezetőd vagyok és kérnélek, hogy ehhez mérten válaszolj nekem. Egy kis tiszteletet, ah kérhetnék.*mondja a lánynak.*
-Neked nem altató bájital kell, hanem elmeélesítő főzet.*mondja komolyan a lánynak.*
-Akkor nem kéne izgulnod azon, hogy megbuksz. Rendben? És máskor mielőtt kifeküdnél a folyosóra és tiszteletlen hangon beszélnél velem, azelőtt gondold meg mit és miért teszel és ne félj segítséget kérni!

Tárgy: Re: Kollégiumi folyosók Vas. Jan. 30, 2011 2:46 pm

*Magában elszámol tízig még mielőtt megszólalna. Vissza kell tartani a feltörekvő indulatokat. Mély levegő majd felpillant a tanárára. Ami által a nyaka is kiáll, de hát ez van. A nagyobb rangúakra fel kell nézni.*
- Mindenki. Diák, tanár. Tanárok, hogy tanuljak, diákok, hogy segítsek... *Mondja tagoltan, direkt azért, hogy ne mondjon semmi sértőt. De aztán mégis csak elborul az agya, és már nem tudja megfékezni nyelvét.*
- Remek, már azért is megbüntetik az embert, ha rossz passzban van?? Nem hiszem, hogy annyi helyet elfoglalnék, hogy mások ne férjenek el a folyosón. Ha már késő este kint akarnak császkálni. *Mondja kissé emelt hangon, már nem nagyon érdekli, hogy mit fog szólni ehhez szakvezetője. Ő lelkét kiteszi mindig mindenért.*

Vendég

-Értem.*mondja a lánynak, majd meglepődik, hogy Kate bátorságot vesz magán és emelt hangon beszél vele. A professzor fel is kapja a vizet.*
-Tiszteletlen vagy! És én nem tűröm el senkitől se, hogy így beszéljen velem! Úgy érzem, hogy szeretnéd ha írnék a szüleidnek egy levelet amit még ma este elküldenék nekik. Mindennek van határa és te kezded átlépni ezt a határ, Kate! Türtőztesd magad!*mondja szigorúan a lánynak.*

Tárgy: Re: Kollégiumi folyosók Vas. Jan. 30, 2011 3:28 pm

*A lány őszinte megütközéssel mered a férfira... mostanra már mindkét személy kezdi felkapni a vizet. És ez egyáltalán nem jó jel. A Vörös hajú vadászt nem kell félteni, oda mondja ha kell, viszont ebben a helyzetben van egy kis zavaró tényező... egy tanárral szemben elég kevés szava van, lehetne akár Anglia hercegnője is. Így már eleve hátránnyal indul ebben a vitában... már pedig Ő nem hagyja ennyiben, és ezzel valószínűleg elindítja azt a bizonyos lavinát... *
- Tiszteletlen vagyok? *Kérdez vissza gyanúsan halkan, majd kicsit feljebb tornázza magát ültében.*
- Sajnálom! *Nos, talán hiteles is lenne, ha éppenséggel nem a szakvezetője arcába ordítaná.* - Még valami ok amiért a következő lépése már az, hogy eltanácsol a szakról? *Vonja kérdőre a másikat, aztán így folytatja.*
- Mindent, MINDENT megcsináltam amit csak kiejtett a száján, az igazgatónőnek is ugrok egy szavára is, az újakat hajkurászom, és ha kell akkor az egész estémet a könyvtárban töltöm, csak azért, hogy megtudjam csinálni azt a nyamvadt bájitaltan házit! *Mondja, és hangja az utolsó szavakra már gyanúsan megremeg, szája széle lefele görbül... *

Vendég

*Robert hallgatja a lány "dühkitöréseit" és megunja.*
-Ez már több a soknál! Még ma írok a szüleidnek és büntető munkát kapsz! Pont neked kell büntető munkát adnom? Ezt még álmaimban se képzeltem. Szégyeld magad!*mondja dühösen a lánynak, most meg ismerte Kate másik arcát.*
-Van még valami hozzáfűzni valód a dologhoz?*kérdezi a lánytól.*
-Holnap reggel még bocsánatot kérhetsz tőlem, de a büntetőmunkát nem vonom vissza és a levelet is megírom, csak térjek vissza a szobámba.*mondja dühösen. Kiabálna is, de ahhoz most nincs kedve.*

Tárgy: Re: Kollégiumi folyosók Vas. Jan. 30, 2011 4:08 pm

*Valószínűleg ordibálhatna is vele a férfi, a lányt most az sem hatná meg... per pillanat az ő gondolatai szerint itt ő a szenvedő áldozat, nem pedig a tanár. Mégis őt büntetik meg.*
- Nem érdekel... *Nyögi bele térdeibe, ugyan is hiába próbálkozik, nem tud gátat szabni feltörő könnyeinek, melyek könyörtelenül gördülnek le hamvas arcán. Egymást követik... Így mintha eltudná magát zárni a külvilágtól, inkább fel sem pillant.*
- Azért elég sz*r érzés mikor csak egy kis magányra vágysz, és akkor is csak azt mondják, hogy milyen egy semmirekellő alak vagy. *Mondja elcsukló hangon, de elég hangosan ahhoz, hogy ez előtte álló, vagy térdelő-vagy tudja a jóég, hogy mit csináló férfi meghallja.*
- És megmondaná nekem tisztelt professzor úr, hogy mégis mit érnék a bocsánat kéréssel?? Bármi is jobba lenne azzal?? *Pillant fel végül térdei közül, ajkait erősen összeszorítva. A büntetőmunkát, és a levelet így is -úgy is megkapja. Akkor meg mit akar még?*

Vendég

-Jó, ha így gondolod akkor nem foglalkozok többet az üggyel. Holnapután kezdetét veszi a büntetőmunkád, az aktuális feladatodról levelet fogsz kapni. A büntetés egy hónapig tart. A levelet pedig ma meg írom. Most pedig tűnj a szemem elől! Ezzel a cselekedetteddel, elkezdtem azon gondolkodni, hogy valóban jó prefektust választottunk-e.*mondja a lánynak, majd csontváz barátjával visszamegy szobájába és megírja a levelet a Wilson szülőknek amit még ma este el is küld.*

Tárgy: Re: Kollégiumi folyosók Vas. Jan. 30, 2011 4:39 pm

*Könnyes szemmel néz a férfira aki nem törődve a lány lelkiállapotával közli vele a büntetőmunkát, és viselkedése következményeit. Csak mered rá, egy árva szó nélkül és érzi, hogy csak pillanatok választják el az újabb kitöréstől. De még mielőtt Saron emiatt is megbüntetné, a férfi feláll és ott hagyja...
Kate pedig ismét utat enged a könnyeknek, miközben gondoltaiban visszhangzik a felé intézet utolsó mondat. Ezzel a cselekedetteddel, elkezdtem azon gondolkodni, hogy valóban jó prefektust választottunk-e. Zokogva tépi le magáról a sast jelképező prefektus jelvényt, és hajítja el kezéből, mely egészen a szemközti fal széléig csúszik. Magába zuhanva kínlódik a földön... egy ideig még biztosan nem fog onnan felállni.*

Tárgy: Re: Kollégiumi folyosók Kedd Márc. 15, 2011 5:05 pm

- Az jó.. *vonja meg a vállát, és mosolyog, de belül valahogy kedvtelen egy kicsit. Kevés szabály, kevés lehetőség a zűrre, bár eddigi megérzései alapján így csak még nagyobb zűrt kavarhat egyetle alkalommal is, nem kell túl sokat manővereznie ahhoz, hogy kirúgják innen, nagynénje örömére. Hm, bár meggondolandó, ki akarja- e rúgatni magát, mert rossz pont, ha tovább akarna tanulni. Minő nagy dilemma, még alszik erre egyet, és talán azt is megálmodja, mi a legjobb mód arra, hogy borsot törjön a nénikéje orra alá, a lehető legkellemetlenebb módon. *
- Köszönöm. *jegyzi meg, amikor eltűnik a csomagja. Nem cipelte volna amúgy sem fel, nehogy azt higgye bárki is. Csak felemelte, és kész, a ráncigálásába a ládának még beletörne a lilára mázolt körmei közül valamelyik. Ez otthon is az inas, vagy valamelyik manó dolga. *
- Azonos nemű... értem. Az a... kijárási tilalom meg... szóval van valami különös oka is? Mármint csak egyszerű óvintézkedés vagy annál több? *kérdezi kíváőncsian, és szürke szemeinek most is, mint mindig nehéz lehet ellenállni, ahogy bámulni képes. Valahogy a legtöbb embert rá tudja venni az egyenes válaszra, annak ellenére, hpogy az meg neki nem kenyere, lévén, hogy mestere az átverésnek, akár az anyja, legalább is családi vélemények szerint.*
- Aha... jó. *bólogat, és rápislog a zárra. Vajon mennyire bonyolult szerkezet lehet? Közben elérik a lépcsőt is, és baktat a nő nyomában, mint aki jól végezte dolgát, gondolatban pedig csínytevéseket forral máris. Az új, és még ismeretlen körülmények sokasága nem fog útjába állni, és nem lehet annak akadálya, hogy mihamarabb falra másszon tőle a kedves rokon. A kérdésre felkapja a fejét, és kissé vontatottan válaszol. *
- Hááát... ez... szóval... bonyolult. Magán tanárom volt eddig, aztán úgy két hete apának volt egy csúnya balesete és... és... én a nagynénémhez kerültem, aki szerint nem vagyok elég szociális. Most meg itt vagyok. Amúgy meg... ja, igen... Angliából jöttem, de welsh vagyok... Rhonnda Cynon Taff tartományból, Cwm Clydah városából... éés... illúziósok. Hm. Reméltem, anya mestere volt az ilyesmiknek, és én meg állítólag rá hasonlítok meg tőle örököltem mindent. *válaszol, eddig még az igazságnál maradva, nagy vonalakban, azt leszámítva, hogy az apja nem balesetben halt meg. Az viszont hosszú mese, és különben is családi, nem fog azzal dicsekedni, hogy milyen zűrös viszonyok uralkodnak náluk. *

Vendég

*A kérdésre, miszerint a kijárási tilalomnak van-e oka, kicsit elgondolkodik. Jól megrágja magában a választ, ízlelgeti, latolgatja, mit is mondjon, de hát hazudni nem fog, hiába is, hogy talán elijeszti a lányt. Az Electusba ne jöjjenek gyávák, egerek, csak a bátor szívű egyedek! Miközben ezt végiggondolja, elraktározza magában, hogy ért a spontán rímekhez, majd Gwendolyne felé fordul.*
- Igen, van különösebb oka, itt az Electusban semmit nem azért csinálunk, mert jó szórakozás volna. Őrzőket képzünk, vizionistákat, szörnyvadászokat és nekromantákat, és csak a legjobbakat vesszük fel az Academiára, de hidd el, még ezek között a falak között is van mitől tartani. Nem véletlenül nyitotta meg éppen most az iskola a kapuit, sötét felhők gyülekeznek, amik nem csak a mi világunkra terjednek ki. Nem tudhatod, melyik sarokból leselkedik Rád végzetes veszély, és hidd el, elsős korodban van bőven, ami ellen nem tudsz védekezni... És lesz olyan még negyedikben is. Nappal kisebb a veszélye, hogy bármi vagy bárki rátok támad, főként, hogy ilyenkor tanár és diák egyaránt van a folyosón, nagy részt csapatokban, de este minden megváltozik. A Világ kifordul önmagából, ezt jobb, ha elhiszed nekem. *Szűkülnek össze nem szokványos alakú pupillái, és borostyánsárga szemeit már nem tartja a lányon. Mindent elmondott, amit kellett a kérdéses témával kapcsolatban, és nem is szeretné tovább feszegetni, ha nem muszáj. Hallgatja a lány történetét, és a fejét ingatja.*
- Sajnálom édesapádat. *Ejti a lány vállára a kezét, és biztatóan elmosolyodik.* - Viszont hidd el, nagyon jól fogod itt érezni magad, és hamar beilleszkedsz. A következő Rúnatan órára nem csak Custodiseseket várok, hanem Visusosokat és Venatorisosokat is, hiszen Umbrát hívunk magunkhoz. Kellemes lesz, hidd el nekem, és ha megfelelő umbrát választasz, egy életre hű társat kapsz. *Mosolyodik el, de nem mond többet az umbrákról, és a lány nem is nagyon tudhatja, mi az. Hiszen oly kevesen vannak, akik kedvelnék ezeket a lényeket... Na de majd kiderül. Ekkor érkeznek végre a hálókhoz. Sienna tekintetével méregeti a táblákon lévő neveket, és még pont elcsípi, ahogyan az Aranypáva ajtajára felkerül a Gwendolyne Siobhain név, mintha láthatatlan kéz írta volna. Az ajtó elé lép, és saját csuklóját kicsit megcsavarja, mire kattan a zár, és kinyílik az ajtó.*
- Nos, ez lenne hát...

//Írhatsz akár oda is.//

» Kollégiumi folyosók
» Földszinti folyosók
» Első emeleti folyosók
» Második emeleti folyosók
» Harmadik emeleti folyosók